Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
den esztendőben virággal borították a gyerekek a község őslakóinak sírhalmát. 1950-ben Nemeskéry János antropológus vitte el az Embertani Intézetbe a másodszor is kihantolt tetemeket. Az emlékparkban áll egy jószándékkal, de kevés pénzből, műkőből öntött nyelvennyolvas honvédszobor. 1948-ban, a magyar polgári forradalom és szabadságharc centenáriumán avatták fel az alberti koalíciós pártok ifjúsági szövetségei. A szobor szuronyt szegező, rohamozó honvéd puskáját a rossz szándékú emberek letörték. Esztendőnként, március tizenötödikén az óvodások apró nemzetiszínű papírzászlócskákat tűzdelnek a megcsonkított szobor halmára. A park közepén betonhasábba tűzött, magas, nemzetiszínűre festett zászlórúd áll. A felszabadulás előtt nemzeti ünnepeinken zászlót vontak föl rá. A liget bejáratánál áll egy védett évszázados tölgyfa, koronája a fél parkot beborítja. ERDŐ (a középkorban) (Alberti K19). 1411: § (Bakács 1982, 1253. reg.) ,,Alberthy-i János feleségét, Margit asszonyt (a többek között) a váci káptalan beiktatja egy erdő birtokába, amelynek keletről Kelemenfia László, délről Fekete László, nyugatról Irsay Pálfia János, északról Benedekfia Péter a szomszédja.” Ugyanez az oklevél még két megnevezett erdőt is, a két Hassas-t is tulajdonába helyezi. ERDÉSZHÁZA (Alberti J18). 1:25 000 (1936 felvételi) tkp: Örház; Népi: § A Hársas Elsővölgyben állt a domboldalhoz idomítva kétszintes épülete. A felszabadulás után elbontották, nehogy a csavargók tanyája legyen, mert itt megszüntették az erdészetet. A Szapáryak idejében az erdész inkább a vadakra vigyázott, mint a fákra, nehogy az orvvadászok mágnás vendégei elől kilőjék a féltve őrzött őzeket, muflonokat, vaddisznókat, nyulakat fácánokat. EVANGÉLIKUS PAPLAK (Alberti Ki9). Pesti út 106. Legrégebbi helyiségei a XVIII, században épültek, mai alakját többszöri toldások után nyerte. A mindenkori lelkészek otthona volt mindig. Levéltárában helytörténeti fontosságú okleveleket, jegyzőkönyveket és földesúri rendeleteket őriznek. Az utcai frontján, közel a kapuhoz vörösmárvány keretbe süllyesztett bronz emléktábla hirdeti Tessedik Sámuel emlékét. Középen lelkészi ruhában áll' a hazai agrárkultúra és földmívesiskola világhírű tudósa. Ebben az épületben született 1742. április húszadikán. EVANGÉLIKUS TEMPLOM (Alberti Ki9). A Pesti úton áll, 1774-ben építették barokk stílusban, műemlék jellegű, egyhájós homlokzati tornyával. Előzménye ezen a helyen nem volt, a középkori 85
