Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

IV. Alberti

ták, magát az épületet ugyan Szeleczky építette, de a tizenkét koldus eltartására igásmarha- és igásló-páronként fél pozsonyi mérő búzát adtak, és végezték az „ispitály” szőlejének egész évi munkáját. (L. Az alberti nép élete a hetvenes években c. fejezetet.) Ez az intézmény, hosszú szünet után ma is működik az evangélikus egyház gondozásában, a Dózsa György utcában.

ÁLLAMI ISKOLA

(Alberti Ki9).

Az alberti katolikus iskola 1929-ben megszűnt és átalakult állami iskolává, vallásfelekezetre való tekintet nélkül fölvett növendékkel. Főként iparosgyerekek jártak ide, ezért a nép „Fuseriskolának” nevezte. Napjainkban Albertirsa egyesített nagyközségben egyetlen általános iskola működik - beolvasztván minden felekezeti, községi elemi és polgári iskolát. Az alberti épületben csak alsó tagozatos növendékek tanulnak.

ÁROKALBERT

1. Alberti BALTÁSOK

(Alberti K20, L20). Népi: § Novák 1975.

Erdőtelepítő zsellérek, „baltások” telepítette szőlőterület, a Dánosi út nyugati oldalán, a Kakasok alatt.

BELSÖHÁRSAS

(Alberti Ki9). 1411: két hassas (Bakács 1253. reg.) 1457: Belsewhassas erdő (Bártfai 832. reg.); 1:25 000: Hársas eredő (1936) körzeti tkp.

Alberti északi határán ina is erdők díszlenek, a fák ki nem fogytak, legfeljebb megritkultak, fél évezreden által. Középkori nevük is fönnmaradt. A mai hársasok azonban már vegyes telepítésűek, tölggyel, nyárfával, egyebekkel, de hárs még mindig van bennük. Idős példányok is. Ezen a tájon őshonos lehet a hárs, védett is van köztük Irsán, a Szabó-Heyder-kúria előtt.

BELSÖMAJOR

(Alberti K19). 1737: major (Bél Mátyás); 1:25 000 (körzeti) tkp: Belsőmajor

„Az uraság (Szeleczky Márton) jövedelmes gazdaságot és majort is állított (Albertin)” (Galgóczy 365. 1. átvétel Bél Mátyástól). A XIX. században Almássy János egy újabb majort telepített, a Külsőmajort.

BICSKEI ÚT

(Alberti K19, J18).

A Régi országútból (Dózsa György út) ágazik északnak és tart Bicske falunak. 1849. április 3-án Jellasics bán a császári Duna-hadsereg első hadtestével délelőtt 11 órakor megindult Ceglédről Albertire. A bán a via magnán folytatta útját hadteste zömével, jobbszárnya biztosítására Albertin kikülönítette Rastics generális dandárát, mely öt zászlóaljból állt és vonult 4-én a Bicskei úton. Az alberti hagyományokat gyűjtő Vermes Gusztáv, az eseményeket átélt

80