Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
vásározó szabómester apjától azt hallotta, hogy a mesterek utcájában (Dózsa György út) pihenő császáriak ebéde már megfőtt, éppen sorakoztak a kiosztásra, a mai óvoda előtt, amikor trombita szólt, s a riadóra ebéd helyett menetalakzatba álltak, s megindultak Bicskének. Az akkor még kövezetlen országúton meneteltek tíz kilométert. Bicskén voltak már, amikor Rasticsot a honvédség megtámadta és futtatta meg nagy veszteség árán. A Bicskei út első fele ki van kövezve, aszfalttal borítva az István útig. Onnan száraz időben agyagos földúton hamar elérhetünk a győzedelmes tavaszi hadjárat nyitányának színhelyére. BOCONÁD Heves megyei község, amelyik a török után katolikus magyarokkal népesült be. Boconád pusztabokor birtokosa Szeleczky Márton óbester volt, aki Albertit is megszerezvén, magával hozott tizennyolc-húsz boconádi telepest. BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA TEMPLOMA (Alberti K19). 1345: § Bártfai Szabó 1938, 287. reg.) ,,. . . cum sessionibus ab hoscio incipiens ecclesie Beate Maria Virginis in eadem Alberti..(Bártfai) A templom romjai a Kaszárnya udvarán kerültek elő a harmincas években. BOLONDGRÓF-HÁZA (Alberti Ji9). Népi: § A Hársasban, az erdészház közvetlen szomszédságában állt a felszabadulásig egy kis kúria, amelyben a világtól elzárva élt gróf Szapáry Károly a feleségével, Teleki Nóra grófnővel. A nép úgy tudja, hogy ezt a házaspárt kisemmizték az örökségből, és mert vagyonuk nem volt, ide húzódtak a csöndes, szép Hársas völgybe remetének. Semmit sem csináltak, vendégeket nem fogadtak. Egyedül az erdész felesége mehetett be takarítani. Az erdészné főzött nekik és az ételt az ablakon adta be. 1940 körül haltak el, a Rozália-kápolna altemplomába temették őket. BORI JÁNOS FÖLDJE (Alberti Ki9). A Bicskei út és a Dolinái út háromszögében. A földosztáskor Bori János itt kapott hat-nyolc hold földet, gyümölcsöst telepített és szőlőt. Az ültetőgödrök kiásásakor több helyen sírokat bontott meg. Bár jól ismert engem, tudta, hogy a Nemzeti Múzeumnak külső munkatársa vagyok, nem szólt mégsem, mert félt, hogy a régészek elrontják a gyümölcsöset. Csak évek múltán említette, amikor a birtokát tagosították a termelőszövetkezet földjei közé. CEGLÉDIEK SZŐLŐI (Alberti Ki9). Népi: § Almássy idejében a nagy erdő- és szőlőtelepítéskor harminc ceglédi ember ültetett szőlőt a Tokajkán és az Öregszőlőkben. (Novák 1975. 238. 1.) A szőlő-81
