Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
1760-ban összeírtak 328 igásökröt, 185 hámoslovat, 273 fejőstehenet, 10 meddő tehenet, 155 gulyásmarhát, 6 méneslovat, 768 fejős juhot és 33 sertést. Abban az esztendőben 3026 mérő kenyérgabonájuk termett, 1196 mérő árpájuk, 353 mérő zab és 208 akó boruk, volt 4 pálinkafőző üstjük. Nemesi birtokosuk ifj. Szeleczky Márton és Szeleczky Sámuel volt.45 Sorsuk a földesurakkal kötött szóbeli és írásos szerződések szerint alakult. A kontraktusok szabályozták az adózó nép és földesura viszonyát. Ez a szokásjog királyi rendeletre jelentősen megváltozott Mária Terézia királynő 1770- ben kibocsátott urbániumával. Az urbáriumot 1768-ban megelőzte az országos érvényű kilenc kérdőpontos fölmérés, a falvakba kiszálló megyei tisztviselők a bírók, esküdtek és vének vallomásait eskü alatt vették írásba. Ezek a jegyzőkönyvek a mezőgazdasági kultúra és a paraszti élet értékes forrásai, az úrparaszt kapcsolat mára már elfelejtett társadalma két osztályának fényképei, a fényűző, felelősséget nem vállaló, gondatlanságot kierőszakoló birtokos nemesség s az általa egyre inkább kizsákmányolt nép kevés örömének, annál több keservének megrázó írásai. A jegyzőkönyv válaszaiból kitűnik a kérdés, ezért azt elhagyom, s a vallomásokat egyszerűsítem az ismétlésektől és a gondot okozó fogalmazástól, úgy azonban, hogy az adatok sértetlenül és pontosan kerüljenek az olvasó elé. ad) i. Minekünk urbáriumunk nincsen, nem is emlékezünk, hogy valamikor lett volna. ad) 2. A helység megszállása 1711-ben lett és 1721-ig minden rendszabás nélkül tettük jobbágyi kötelességünket. Ezen esztendő március 9-én akkori földesurunk írásban adott bizonyos kontraktust, amely szerint egy pár igásökörtül vagy pár hámoslótul egy forintot fizettünk, vonyósmarha vagy ló nélkül lévő, maga házába lakos jobbágy egy forintot, a zsellér pedig 50 dénárt. Mindnyájan egy pár fejőstehéntül egy icce vajat adtunk. Minden földi termésünkbül, bárányainkbul, méhrajainkbul és idővel borunkbul kilencedet adtunk, a gyöpszegésben termett jószágunkbul tizenkettedet, minden háztul három csirkét. A magunk költségén állított szárazmalmunknak, mészárszéknek, korcsmának jövedelmeit és hasznát földesurunk nekünk engedte. A magunk marháival vámkivetés nélkül őröltünk. (Ezzel szemben) a mészárszékben földesurunk bárányait, marháit vágtuk és esztendőnként 15 font faggyút adtunk, korcsmánkban földesurunk borát, serit, pálinkáját folyó áron bevettük. Akkori földesurunk által épített ispitályban lévő tizenkét koldusok számára minden pár igásmarhátul és pár igáslótul fél pozsonyi mérő búzát adtunk,46 és ezen ispitál szőleijének minden munkáját elvégeztük. Az elszámlált adókkal adóztunk és robotoltunk akkori földesurunk egész 51
