Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
boconádiaktól, ez azonban ma már nemigen lehetséges. Egy-két figyelemre méltó dolog azonban akad a családnevek vizsgálatakor, zömében eredeti magyar nevekkel találkozunk, töredékben szlávokéval. Az irsai anyakönyvek 1745-ben kezdődnek, Alberti újjátelepítése után huszonöt-harminc évvel, mely idő alatt a nehezen megtanulható magyar nyelvet a zólyomi és honti szlovákok még nem vették föl, a spontán megszállók és a boconádiak hamar megtanultak szlovákul. Ez a magyarázata annak, hogy a matrikulákban hol szlávosan, hol magyarosan írták a neveket: Biroven - (Bíró), Szekerkova - (Szekeresné), Petrova - (Péterné), Drosdova - (Dorosdiné), Rosinska - (Rósa), Baláskova - (Balázsné), Lukátsík - (Lukáts), de találunk ilyeneket az alberti evangélikus anyakönyvekben is: - Búzás, Knyazovitz - Pap. A jövevények sora csak a rajokban zárult le, szórványosan még mindig szállingóznak. 1773-ban Albertin temették el a katolikus Gajdosik Györgyöt, 40 évesen, aki Trencsénből származott.39 Mindezek jól mutatják az alberti családok történetét, de azt már kevésbé, hogy mit hoztak magukkal. Nem tudjuk, hogy a ma is élő lakodalmi, keresztelési, temetési szokások gyökerei hová nyúlnak, miben különböznek egymástól a zólyomi-honti ősök meséi, mondái, dalai a körösi magyarokétól vagy a boconádi magyarokétól. Ezek megállapítására vállalkozik a kései Csányi utód, Csányi Mária. A gyűjtést már megkezdte. A zólyom-hontiak háztípusával már megismerkedtünk az 1708-ik esztendőből, „Elsőbben is Heves megye Szent Mária pusztáján telepedtek le, a’ Tisza folyam körül , hol is az első szükségben földbe ásott házakat készítenek és abban laktanak.”40 A hagyományok ilyen házakat Albertin már nem ismernek. Feltehető, hogy a hamar elkészülő és beköltözhető földházak kezdetben itt is voltak, azonban - körültekintve a mindvégig helyén maradt Cegléden és Kőrösön, hasonló épületeket emeltek itt is, mint ott.41 Szerkezetét tekintve ágasfatípusok voltak Albertin, különösen a zsellérnegyedben, a Nincsbrót utcában. Ötven évvel ezelőtt én még láttam ebben az utcában néhányat, sőt, a közelmúltban is még állót, nemrég bontották el. A gazdanegyed házai körül még sokat látni az Árpád, Dánosi, Tessedik és Nyáregyházi utcában. Háromosztatúak, de a pitvar konyhájában lebontották a szabadkéményt, és a szobák kemencéjét, a konyhából fűtöttek. A gazdaházak szépek, megnyerőek, kár, hogy az utcaképet a modern sátortetős épületekkel elrontották. A zsellérnegyed háztelkei kicsik, a gazdáké több száz négyszögölesek, fél-, sőt egészholdasok. 40
