Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)
IV. Alberti
Miklós rokonunk tiltakozik, nehogy az Albertiben és Inárcson lévő részbirtokát eladja.10 Az 1457-ben zálogba vett Alberti-szántókat, erdőt és legelőt, valamint Bércéi puszta felét, mint zálogvagyont Irsai Pál a családja nevében továbbadja 100 forinton Kenderesi Balázsnak és Albertii Luka Sebestyén társának.11 Mi is találkozunk egy középkori szokással, a birtokszerzés egy nemével, egymást örökösül fogadó szerződéssel. 1483-ban Kenderesi Balázs és fiai örökösül fogadták Köwári Simont és fiát, Köwáriék a Kenderesieket. A Kenderesiek birtokai között van Alberti részbirtok, Kenderes, Hegyes, Kelenye, Zenthkiral része.12 Kötelezték magukat, hogy birtokaik adományleveleit a budavári Szent Miklós kolostorban elhelyezik. Az alberti birtokos nemesek életéről eddig nem sokat tudtunk meg, azonkívül, hogy közülük némelyik adósságokkal küszködött, zálogba adta földjeit, erdeit, kaszálóit. Közben lezajlott az Anjouk mozgalmas korszaka, távoli hadjáratokkal és lengyelországi házasságaikkal. Zsigmond izgalmakkal teli uralkodása és Mátyás király harcai a török ellen. Közeledik a mozlim térhódítás, és nem tudjuk, hogy mindezekből milyen részt vállalt az alberti nemesség. Ami a jobbágyokat illeti, gyakran találkozunk elhagyott jobbágy telekkel és nem ismerjük az okokat, miért hagyták el a parasztok földjeiket. Itt-ott fölbukkan egy-két jobbágy neve, amely ugyan nem mutatja föl viselőjük jó vagy rossz sorsát. Adóznak az egyháznak és robotolnak a földesuraknak, ám közeledik a nóna (kilenced) bevezetése és eltiltásuk a halászattól, vadászattól, madarászaitól és elégedetlenségük lángoló kitörése a parasztháborúban. A következő oklevél 1485-ből megismertet eddig nem tudott alberti birtokosokkal. Kenderesi Balázs és Kálmán Bertalan pereskednek, s a perben Alberti Miklósnak, Wechech-i Sántha Mártonnénak, Margit asszonynak, Alberthy Nagy Jánosné Ilona asszonynak és Thetei Kanthor Tamásné Borbála feleségének kellett volna tanúskodni, de nem jelentek meg a bíróságon.13 A birtokszerzési lázban újabb kölcsönös örökösödési szerződők bukkantak föl Albertin. 1514-ben Pezéri Császár Balázs özvegye Katalin asszony és Máté fia számos faluban lévő részbirtokaikra, közöttük Albertire örökösül fogadták nemes Miskolci János diákot, kinek is volt háromféle részbirtoka.14 A szerződés áprilisban kelt, s a következő hónapban a keresztesek pesti tábora harmincezer fölfegyverzett paraszttal, a falun keresztülvezető via magnán vonult Ceglédre. A háború lefolyását és következményeit a köztörténetből ismerjük. Csatlakozott-e hozzájuk csak egyetlen alberti jobbágy, vagy a kapuból nézte végig a fegyveres sorstársait, amint meneteltek a nagy porban, örökre homályban marad. Ami ezután következik, az már a török korban történt. A nemesek fölhú-29