Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

III. Településnyomok a pusztabokrok létrejöttéig

Az időszámításunk előtti 6. század közepétől újabb keleti, szkíta műveltségi körhöz tartozó népcsoportok költöznek vidékünkre. Herodotos révén az Alföld szkítakori lakosságát a sigynna néppel azonosíthatjuk. E korszak legjelentősebb lelete 1979-ben Cegléd Hordógyár területén látott napvilágot, egy gerendákkal, deszkákkal lefedett sírkamrából. Leletanyagában legjellemzőbb a bronz tegezdísz, s háromélű bronz nyílhegyek és a vascsákány. A hordógyári szkíta sírba egy előkelő közösségből származó férfit temettek el teljes fegyverzetével, amelynek korát i. e. 550-450 közé tehetjük.21 Nem egyedülálló lelet ez ezen a területene, hisz Cegléd környéki szórványleletek elsősorban a korongon készült, szürke színű, magas fülű kerámiák jelenlétüket bizonyítják.22

5. SZÁRMÁTA-JAZIGOK

Az időszámításunk kezdete utáni évtizedekben időszámításunk szerint 20 körül keleti pásztornép, az iráni nyelvcsaládhoz tartozó szarmata népcsoport egyik tagja, a jazigok költöztek vidékünkre. Korábbi, al-dunai lakóhelyüket szarmata szomszédaik nyomására kénytelenek voltak feladni.

Móra Ferencet véletlen szerencsém két alberti lelőhellyel is igazolta a szarmata kultúrából. A kétszer használt sírkőtől néhány lépésnyire, földforgatás közben, 1938 tavaszán néhány csontváz és sírmelléklet került napvilágra: római import bronzfibulák, pannóniai mázas cserépkorsó, karperecek23 (érdekes véletlen, hogy az egyik bronz karperec ugyancsak megőrizte a halotti textil lenyomatát, a harántszövött ing szövésmintáját. Ez a bronz karperec sem volt érintkezésben a nő mezítelen karjával, hanem közte volt a vászon). Az egyik férfi sírjából kikerült a dél-oroszországi puszták népeinek jellegzetesen szarmata kétágú vasszigonya, melyet vadászatokon és harcokon egyaránt használtak. A szigonyszárny csúcsai ellenkező irányba néznek. Egy másik sírból csontnyelű bronzár és számos agyagedény töredékeit ástak ki a földforgató munkások. A földbirtokos a római köves park közelében létesített gyümölcsöskertet, de nem forgatták meg az egész területet, hanem csak a fák helyét nyolc-nyolc méteres távolságban. Albertin laktam, gyorsan eljutott a hír hozzám, siettem, de mire kiértem, a csontvázak egy kupacban vártak, mellettük a sírmellékletek. Haladéktalanul értesítettem a Nemzeti Múzeum Régiségtárát, ahonnan gyorsan kiutazott Gallus Sándor régész. Tervbe is vette az ásatást, de a zaklatott időkben - ő is, én is huzamos katonai szolgálatot végezvén, nem jutottunk a terület teljes föltárásához, ennek elvégzése a mai régészekre vár.

Az embercsontok szenzációja sok falusit kicsalt a gyümölcsösbe, és mint ilyenkor szokás, a kíváncsiak máshol is tudtak effélékről. így jutottam el az irsai Motyovszki Jánoshoz, aki az alberti Proliföldeken - a grófi gyümölcsös18