Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)

Nevüket őrzi az emlékezet

A SZÜLŐVÁROSTÓL A KOSSUTH - DÍJIG Kárpáti Aurél

Hét éve halt meg, huszonhét kötete jelent meg: regény, vers, novella, színházi és irodalmi esszékötet. Tanulmányainak és kritikáinak száma meghaladja az ezret. Életművéért tüntették ki most tíz éve a Kossuth-díjjal. Nekem ugyan tréfásan azt mondta, hogy azért, mert sok Kossuth-cigarettát szívott. Volt tanító Kerepesen, segédkántor Nagykőrösön, Pesten rajztanár, tizenkilencben lapszerkesztő, a színművészeti főiskola tanára, r

tudományos munkatársa a Magyar Nemzeti Múzeumnak, író, költő, a színpad mestere és kora legnagyobb magyar kritikusa. Kárpáti műveiben ki-ki megtalália alkatának megfelelő örömök ízeit: a festői látású ember a leírások sokszínű pompáját, a muzsikus a zenélő hangú mondatokat, a romantikus és történelmi érdeklődésűek az ódon hangulatot öreg házakban, levendulaszagú szobákkal.

Utolsó találkozásunkkor azt mondta:

— Valóban, festő akartam lenni, rokonomhoz, Réthi Lajos festőművészhez gyakran eljártam, fütyült mikor festett, s azt szerettem volna, hogy magam is olyan csodálatosan fütyüljek és olyan értékes képeket fessek, mint ő. Sajnos, elküldött, valahányszor ott lábatlankodtam körülötte. Különben rajztanárom volt a ceglédi polgári iskolában.

— Leginkább muzsikus szerettem volna lenni, hiszen családom jó nevű muzsikus ősöket számlál. Nagyapai nagybátyám Gung’l József a múlt század derekán Európa-szerte ismert karmester és komponista volt, a Straussok vetélytársa, porosz királyi főzeneigazgató, bejárta a világot Amerikától Oroszországig. A magyar polgári forradalom előtt Liszt Ferenccel együtt hangversenyezett, ki nagybátyám rohamindulóját zongorára átírta, a darabot gyakran el is játszotta a lelkes magyaroknak. Apám naponta muzsikált, s talán egy házikoncert lett tragédiájának okozója. A történelem magától jött, hiszen akikről írok, vagy írtam, azok rég holt emberek, vagy legalábbis olyanok, kiket ha ismertem is, már nem élnek. Ami ma romantikusnak tűnik, az voltaképpen a régi ceglédi, hűs szobák birsalmaszagú, levendulás hajdani valósága.

Kárpáti Aurél édesapja kereskedő volt a Pesti út és Szelei út, ma Beloiannisz utca sarkán. Az öreg, hosszú ház mélyen benyúlt a Gubody utcáig, homlokzatán, a bolt fölött nyikorgóit a bádogsild a medvével. A boltban mazsolát, kávét, fűszerszámot, déligyümölcsöt és puskaport egyaránt lehetett vásárolni.

58