Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1981)

A történelem lapjain

A régész, a nyelvtudós, a néprajzkutató és az embertan tudósai oszlatják a homályt. A régi templomok, öreg temetők sárgult embercsontok és a földrajzi nevek vizsgálatai egyre közelebb hoznak bennünket a hajdani élet megismeréséhez.

(Ceglédi Hírlap, 1978. március 31.)

Jegyzet

Cegléd történetével több kiváló munka foglalkozik, de az Árpád-kori falvakat egymásnak ellentmondó helyekre állítják, bizonytalanná téve a tájékozódást. Szerző húsz éve figyeli a régészek és múzeumigazgatók ásatásait, terepbejárásait, ezeket és az oklevelekben említett pusztafalvakat gondos igyekezettel térképen rögzítette. Ennek segítségével olyan következtetéseket vont le a települések elhelyezkedéséből, melyek véleménye szerint megkönnyíthetik a további kutatások útjait, így pl. a falvak területének középarányossága 1566 katasztrális hold. A falvak szoros gyűrűjében álló Cegléd is ekkora. (Az összefoglaló térkép a Kossuth Múzeum állandó kiállításának avar, honfoglaló és Árpád-kori tárlójában látható.)

Az Árpádok fejedelmi címerállata az oroszlán látható a jogaron, a királyi címerben és Cegléd címerében- Ez utóbbi az Árpádok magánföldesúri birtokát mutatja. Középkori páncélsisakon, pajzsokon és zászlókon is szokás volt címerállatot ábrázolni. Cegléd első ismert városi pecsétje 1546-ból való az ágaskodó oroszlánnal. (Kossuth Múzeum állandó kiállítás török-kori tárló.)

9