Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

loz. A kört nem kerítette be lucafonallal Egy asszony nagyon szerette volna látni a boszorkányokat. Átment a szomszédba, a szomszédasszony éppen boszorkány volt, annak mondta. A boszorka adott neki egy lenszöszt, hogy egy év alatt fonja meg, aztán adott egy kis darab botot, meg fát, hogy abból csináljon egy széket. Hogyha letelik az egy év, akkor menjen ki az utcasarokra, húzzon egy kört, a kör közepére állítsa a Luca széket és a fonallal kerítse be a kört, majd üljön a középre a székre. Letelt az egy év, megfonta a fonalat és elkészítette a lucaszéket, kiment az ut­casarokra, letette a széket és ráült. De nem jól figyelte meg mit mondott a bo­szorkány, mert nem húzta meg a kört maga körül, lucafonalat se kerített, a kezibe maradt a bot is meg a lucafonál is. Egyszer hallja ám, hogy nagy zúgással jönnek a boszorkányok gyalog is, lóhá­ton is, fiákerrel, ahogy jöttek, pontosan az asszony tetejébe léptek, az asszonyt agyontaposták. Másnap ott találták meghalva az utcasarkon. Boldizsár Mária VI. d. Kassai nénitől 103. A boszorka házába Volt egy család, rossz volt a gunyhójuk, elhatározták, hogy elmennek máshová, nem bánják ha lakók lesznek is. Mennek egy másik városba, olvassák, hogy egy szoba-konyha ebbe’ a házba el­adó. Bementek, megvették a házat. Ebben a házban egy félig boszorka, félig javas­­asszony lakott, ezt nem tudták. A boszorka örült, hogy megvették a szoba-konyhás házat, mert ott bolondságok szoktak történni. De a boszorka tévedésből nem azt a szobát adta ki, amibe ezek történni szoktak, hanem a másikat, amibe megfőtt minden, amit csak kívánt. A boszorka ura dolgozni volt, aki nem tudott erről a konyháról. Hazajött, kér­dezte: „Anyjuk, kész-e a vacsora?” Mondja a boszorka, hogy majd rögtön hozza. Bemén a konyhába, hát látja ám, hogy nem azt adta el, hanem a másikat. Ez a család még odavolt dolgozni. Voltak gyerekeik, azok óvodába meg isko­lába voltak, a pólyást vitték magukkal. Be volt zárva az ajtó, a boszorkánynak volt külön kulcsa, bemén, oszt mondja, hogy legyen pörkölt meg sütemény. Ahogy ezt kimondja meg is lett minden. Viszi be az urának. Gyün haza a szegény család, vacsorázni akarnak de látják, hogy nincs az asztal tetejin semmi, mert mikor jöttek hazafelé, mondták, hogy legyen étel-ital, lett is de nem találták. Még egyszer kívántak, oszt lett. Megvacsoráztak, lefeküdtek. Ágyuk nem volt, a pokrócon aludtak. Az asszony hamar ébredő volt. A boszorkány átváltoztatta magát szép, kövér tyúkká, meg a saját gyerekeit. 778

Next

/
Thumbnails
Contents