Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)
Két gyerek volt, fiú is, lány is, a fiút kakassá, a lányokat tyúkká, ö volt a legszebb tyúk. Fölkel a szegényasszony, látja a szép tyúkokat, meg a kakast, hama’ megfogta, oszt levágta a legkövérebb tyúkot, nem tudta, hogy az boszorkány. A boszorkány gyerekei úgy maradtak, mert csak az anyjuk tudta őket visszaváltoztatni. így a szegényasszony ledarabolta mindnek a nyakát, mert a tyúkok ott körbe-körbe táncoltak. Finom ebédet akart csinálni, mert éhesek voltak, csirkepaprikást csinált belőlük. Ahogy ettek volna, a hús mind együtlen-egyig csirketojássá változott. Nem gondoltak semmit, az asszony a tojásokat mind a földhöz csapkodta, összesöpörték, és kivitték a szemétdombra. Ott a kutyák megették. Szaladna a szegónyasszony a boszorkányhoz, hogy mi volt ott az éjszaka náluk, de csak a boszorkány ura volt otthon. Látták, hogy a boszorkány urának ki van sírva a szeme, kérdezték, mijé’? Mondja a boszorkány ura, az egészet, úgy ahogy volt, aztán elment, mert sajnálta a feleségit meg a gyerekeit. Emezeké lett az egész ház, nem bántotta őket senki. Szabó Mária anyukának egy barátnéja mesélte fiatal korában, mikor tánc közben szünet volt 104. A kacsa átváltozott boszorkányé Egy gazdag főúr ment az úton, rátért egy hídra. A vízbe’ hét kacsa fürdött, a főúr megdobta bal kézzel az egyik kacsát, az átváltozott boszorkánnyá, mondja a főúrnak: „Szerencséd, hogy bal kézzel doptá’ meg, mer’ ha jobba, akkor te is kacsa letté’ vóna!” Ez az egy boszorka elment. Másnap is így volt, egy kacsát megdobott, a főúr, boszorkánnyá változott, elment. Harmadnap is, mind a hét nap. így pusztultak ki a boszorkányok. Gór Ida 12 éves Körösi úti iskola a 25 éves Kunszt Károlytól lőj. Elvette a lányt, de nem tudta, hogy az boszorkány Volt egy legény, elvett egy lányt, de nem tudta, hogy az boszorkány. Megesküdtek, meg minden, a felesége rosszul főzött, elhatározta, hogy elválik tőle, másikat vesz feleségül. A boszorkány mintha hallotta volna, elküldte az urát az erdőre fáért. Pedig volt fájuk, de kíváncsi volt, hogy az ura mit csinál ott. Az ember elment, a boszorkány utána, de előbb elváltoztatta magát hattyúvá, ott röpködött az erdő fölött. Akkor jött arra egy lány. Az embernek megtetszett, 779