Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

I. a Vincze családnak valóban arrafelé volt nagybirtoka, gazdag, közéleti urak voltak, a megyénél nagy szerepet játszottak. (HL.) 72. A boszorkány láthatatlanná tette magát Dédanyám mikor kislány volt, kint laktak a szőlőben. Kétszobás lakásuk volt, az egyikbe aludtak, a másikba gyümölcsöt tartottak: szőlőt fölkötözve, almát kosa­rakba. Éjjelre ajtót-ablakot bezártak. Éjszakánként mindig eltűnt egy kosár alma, egy kötözés szőlő. Egy fölső ablak nyitva volt éjszakára, de azon nem jöhetett be senki. Fölmentek a pallásra, ott megtalálták az ellopott gyümölcsöt, de az alma ketté volt vágva, a szőlő le volt szedve a csutkáról. Mindez szanaszét volt szórva. Apám elbújt a palláson, meg akarta tudni, ki az, aki így tesz a gyümölccsel. Éj­fél lehetett, előjött egy fekete ruhás asszony, bottal piszkálta le a kallantyút. Mi­kor kinyílt az ablaka, bemászott. Egy zsák volt nála, abba rakta az almát, a sző­lőt kilógatta és lecsúsztatta róla, majd behajtotta az ablakot. Az öregasszony eltűnt. Másnap elmentek a rendőrségre, kijöttek a rendőrök kutyákkal, egész éjjel ott voltak, nem láttak semmit, mégis eltűnt egy kosár alma és szőlő. Látták, hogy a kosár emelkedik, odalőttek, a boszorkány, a kas, rögtön visszaváltozott emberré, meghalt. A boszorkány a szomszéd faluból való volt, megtudták, hogy az volt. Boszor­kány volt, el tudott változni akármivé. Egyszer is lóháton volt, üldözték, de el­tűnt, a ló csak magába futott. Rozsnyai Péter 12 éves felv.: 1958. február 26. nagyanyám testvéritől, a 86 éves Czirok Jenőtől tudom, ő az édesanyjától hallotta 73. A boszorkány azt akarta, hogy a fia vegye el a kovács lányát Volt egy kovács meg egy hentes. A kovácsnak lánya volt, a hentesnek fia. A hen­­tesné boszorkány volt, azt akarta, hogy a fia vegye el a kovács lányát, de a fiú mást szeretett, mást vett el. Mikor ezt megtudta a boszorkány, szürke csikóvá vál­tozott és elment a lány udvarába, odaállt a pejhez, az esküvői kocsishoz. Befog­ták, elmentek a templomba. De a szürke mindenáron hátrafelé akart menni, míg a barna előre, ezért a szürkét nagyon elverték. Odaértek a templomhoz, az esküvő után meg haza. Ott a boszorkány szürke lóból fekete kandúrrá változott. Éjszaka 766

Next

/
Thumbnails
Contents