Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

a menyasszonytánckor a kandúr beugrott a menyasszony szoknyája alá, szakított egy darabot a menyasszony ruhájából és megkente a lába közül való zsírmirigy­ből, végül elátkozta a menyasszonyt. Akkor a fekete kandúr elvetette magát és a pokolra ment, fiát-menyét is elát­kozta, azok ördöggé változtak. Molnár Eta VII. c. Palotás Erzsébettől, nagyapám 84 éves testvéritől tudom 74. Kiscsikó ugrált a tetőn A szomszédban lakott egy házaspár. Egyszer az ember hazajött a munkából, a fe­­leségit nem találta otthon, kérdezte a házmestert, hogy látta-e a feleségit? Mondta a házmester, hogy nem látta elmenni. Az ember lefeküdt, hallja, hogy dörömbölés van a tetőn, kiszaladt, egy kiscsikó ugrált a ház tetejin. Mire valamit fogott volna, hogy fölmén a tetőre, a csikó eltűnt. Visszament az ágyba, mán a felesége is ott feküdt. Kérdezte, hogy mikor jött haza, az mondta, hogy most, az előbb. Az asz­­szony is kérdezte: „Hát te mért voltál kinn?” - „Nem láttad, egy kiscsikó szalad­gált a tetőn, mire fogtam a létrát, eltűnt.” Másnap se találta otthon a feleségit, amikor hazajött a dologból, mondta ma­gában, hogy addig nem fekszik le, amíg haza nem jön a felesége. Akkor este két komája átment hozzá, amint beszélgetnek, a pallás majdnem le­szakadt, fölmentek, egy kiscsikó volt ott, megfogták, és a szín alá bekötötték. Visszamegy az ember, lefekszik, a felesége megint mellette volt. Akkor nap egy ember meghalt az utcában, ahogy mennek a halottaskocsival, ta­lálkoztak egy emberrel, az ember így szólt: „Ha viszik a halottat, nem bírják a kocsit.” Azzal az ember eltűnt. Már majdnem a temetőhöz értek, mikor a lovak megakadtak, nem bírták húzni a kocsit sehogy se. Ki köllött fogni a lovakat, a kocsit otthagyták, hogy majd a koporsót kézbe viszik, nem bírták levenni a ko­csiról. Fölnyitották a tetejit, hát egy nagy darab ember alakú vas feküdt benne. Az ember is ott volt a temetésen. A felesége még előbb, most tudta meg, hogy a felesége boszorkány. A boszorkányt fölakasztották. Attól a naptól kezdve szellemek jártak a házba, zörgött minden a lakásban. A lábasok meg mik a tűzhelyen voltak, reggelre a mennyezeten. Az embert a szellemek éjjel kivették az ágyból és a tűzhelyre tették, ott ébredt föl reggelenkint. A szalmazsákot is kivitték a szellemek a konyhába. Ez a történet Pesten esett meg, a Keleti pályaudvar környékén. Anyu testvéri­nek a felesége Csibra Gáborné, a 36 éves Julis néni egy házban lakott ezzel a há­zaspárral. Nagy Ferenc VI. a. a történetet maga az ember mesélte el Julis néninek, ő meg nekem

Next

/
Thumbnails
Contents