Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)

IV. A felszabadult Abony fejlődése (1944 - 1974)

39

hagyott birtokból azokat a területeket, amelyeknek megművelése nem volt biztosítva« így 764- vállalkozó részére 937 kát.holdat osztott k±0 /90/

Mi«lőtt szólnánk e nagyjelentőségű eseményről, előbb meg kell ismerni abony birtokviszonyaitj 1935-ben ez a következő képet mutatja:

0-1

1194 birtok

.457kh-al

1-5

1184 "

2.795

ti

5-50

754 "

9.073n

50-100

ti

24 "

1.563

tt

100-500

tr

13 ’«

3.890

t!

500-1000

n

4 ”

3.122

1000-3000

n

1 "

I.304

u

3000 kh-nfelül

ÎS-tt

Összesen:

3.179 birtok

22.204khc /91/

A község lakosságának vagyoni elosztódása kedvezőtlen volt.

A 3179 önállp gazdaság közül 1194 birtok egy kh-nál kisebb,

1194 birtok £>edig 1~5 kh* között van. Ez együtt 74,7 %-ot tesz ki. E gazdaságok területe 457, illetve 2795 kh, tehát összesen 3252 hold, amely az összterület 14,6 %~a. Ezzel szemben öt 5000 kh-nál nagyobb birtokrész 4426 kh. földbirtok Van, ami 19,9 nalc felel meg.

A község 180204 kh., szántó területéből ebben az időszakban 6700-6800 kh /37 %/ volt az 1-10 kh-s kisemberek kezén, a 11-12000 kh - 63 %L pedig a középbirtoko3ok, földbirtokosok kizsákmányolók kezén« 1945-igl

"A Szapáry tanyán is érezték a ©saládek, hogy változik a világ, már 1945* január közepén gyűlést tartottak és követelték a földosztást 9 ,?/92/

"Az első nyilvános naggyülésre Abonyban.1945» március 15.-én került sor, 5000 ember vett részt rajta. A koalíciós pártok Válóczi Jánost nevezték ki szónoknak.«,n

"Április 2«~án megalakult a községi Pöldigénylő Bizottság, amelyv Abonyban Földosztó Bizottságnak nevezték, amelynek 30 tagja volt.