Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)
IV. A felszabadult Abony fejlődése (1944 - 1974)
-40 -Elnöke Pólyák István, később Kucza János lett..*” '•A földek szétméréso 1945« április 6.-án a község különböző pontjain egyidőben kezdődött0 A földreform, méreteire ás radikalizmusára jellemző, hogy a község szántó területének 36 a5 %-át érintette. /Az országos átlag 35 %W . Községünkben 6532 kh9 föld lett felosztva és ezt 1.566 család kapta. Családtagonként 1-1 kh lett juttatva. A belterületon 210 kh. kertet, üres telket osztott ki,a Földosztó Bizottság és ebből 843 család jutott házhelyhez. A községben 26 lakóház, a külső területeken 75 tanya és a hozzátartozó gazdasági épületek lettek juttatva. A nagybirtokosok tanya-, és melléképületeit.azok kapták, akik ott sselédeskedtok, mig a belterület kúriái, kastélyai közcélokat szolgáltok. A Beliczay és Kostyán kastély iskoláknak, báró Berg Miksa kűri-., áját szociális otthonnak, gróf Vigyázó Ferenc kastélyát gépállomásnak, Sivó Ernő a~an.yku.Ie no a*' felsőházi “ tag,' kastélyát strand és kádfürdőnek használtuk fel. A földreform a népi demokrácia kezdeti időszakának legnagyobb jelentőségű, az ország gazdasági és osztályviszonyait mélyrehatóan átalakító vívmánya volt. Azokat a napokat, izzó óráikat megközelítőleg 3em lehet szavakban visszaadni. Álljon azonban itt emlékeztetőül az eddig nincstelen cselédember megnyilatkozása: "Boldog vagyok. Megértem, amire vágytam. Boldoggá tehetem a családom életét. Kutyák a mesgyén a vérem felnyalhatják, de a földem visssza nem adome"/95/ Kern szól már a cselédkoreng! Magunk gazdái vagyunk, magunknak dolgozunk! : —» —4c* * Milyen gyors ütemben váltják egymást az események 1945. április 4.-én Neme3med?es, ez a kieşiny település is megszabadult az utolsó fasiszta csapatoktól« Hazánk egész területe felszabadult.
