Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

Ezt mérlegelve a vállalatvezetés egyetértve a szakszervezeti bizottsággal úgy határozott, hogy október 1-i hatállyal rendkívüli béremelésben részesíti a ceglédi gyár munkásállományú dolgozóit. Ez a béremelés 7,5 %-ot jelentett, s a kismotorüzem dolgozóit előnyben kellett részesíteni.93

1973. évi termelést a gyár 105,5 %-ra teljesítette. Kismotor termelés 34 %-kal emelkedett, de a hagyományos kéziszerszámok termelése erősen csökkent. Az 1973. évben:

93.646 db centrifugamotor 34.121 db VZ—80-as típusú motort gyártott a ceglédi gyár.

Megindult a padlóápoló motor sorozatgyártása, továbbá a 10-es kéziszerszám-család korszerűsítéseként: az F—105, F—106 és F—132-es típusú fúrógép prototípusa is elkészült.34

1974. július 5-én orvosi rendelőt, szépirodalmi- és műszaki könyvtárat avattak. Jelen volt Vasadi László vezérigazgató is és még sok vendég. Idézünk Kovács Károly igzagató megnyitójából egy mondatot: „...évek óta gondot jelent dolgozóink egészségügyi ellátása...” Az orvosi rendelőn belül létrehoztak egy baleseti elsősegélynyújtó helyiséget, egy fogorvosi rendelőt, valamint a hozzá tartozó várótermet és személyzeti öltözőt. Az orvosi rendelőt a gyár régi irodaházából alakították át, méltán díszére válna bármelyik egszségügyi intézménynek felszerelésében is.93

Nagy gondot okozott újból az akadozó anyagellátás. A villanymotor gyártásához nélkülözhetetlen rézhuzalok Olaszországból jöttek, de év elején a szállítmányok elakadtak, a Magyar Kábelgyár segítsége némileg pótolta az anyaghiányt. Fontos követelmény: 0,25 miliméteres huzalok 50 kg-os tekercsei egy szálból álljanak, mivel a nagyteljesítményű és gyorsan dolgozó tekercselőgépek munkáját csak ilyenekkel lehet folyamatossá tenni.

49