Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

Az 1968. évi fröccsöntött aluminium alkatrészeket a kooperációban működő öntöde72 nem tudta szállítani, viszonylag nehezen sikerült másik kooperáló partnert találni.73 Gyakori akadályt jelentett a CSK és CSF motorok késedelmes szállítása. A kooperáló gyár létszámhiánya magyarázta a késést. Ezen a vállalat úgy segített, hogy 25 fő női munkaerőt, akiket a ceglédi gyárban létesítendő tekercselő műhely részére toboroztak: június 1-től a kooperáló — Dinamógyár — rendelkezésére bocsátotta.74

A III. ötéves tervben a ceglédi gyár eddigi történetének leggyorsabb ütemű fejlődését valósította meg. A munka termelékenységét 5 év átlagában évenként 9 %-kal növelte Az MSZMP Ceglédi Bizottságának 1966. év szeptemberében hozott határozata, mely felvetette a gyár sürgős fejlesztésének szükségességét, fokozott ütemben valósult meg. Ceglédre került a villamos kéziszerszámok hazai gyártása, fejlesztése. Az 1966—1969. évben az előirányzott 14 típussal szemben 27 új típust fejlesztett ki a ceglédi gyár. Ezzel egyidőben súlyponti feladat lett a korszerűbb technológia- és munkaszervezés megvalósítása, továbbá a gyár belső rendjének és tisztaságának a fokozása.

1969-ben kisebb-nagyobb költséggel minden egyes műhely újjászerveződött. Ebben az évben a vállalat egész területén megtörtént a 44 órás munkahét bevezetése.

A gyár 1969. évi legfontosabb feladata volt a létesítmények — műhelycsarnok, kazánház, öltöző-fürdő, étterem, irodaház — üzembehelyezését minél előbb megkezdeni. Ezeket a feladatokat a Béke téri üzemek kiköltözésével együtt kellett végrehajtani. A műhelycsarnok átadása — a hiánypótlások után — gyakorlatilag 1969. áprilisában elkezdődött. A kazánház, víz- és csatornarendszer üzembehelyezése április végén befejeződött.

Az étterem és büfé májusban, öltöző-fürdő júniusban került átadásra; a vasöntöde átalakítása augusztus 30-ra, a DVH—1

40