Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
A sok nehézséggel véget is ér a Gépüzem és Vasöntő Vállalat külön élete, mert a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1956. június 20-án tartót ülésén elrendelte a Ceglédi Fémáru és Rézöntő Vállalatnak a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatba való beolvasztását.35 De még tartozunk a beolvasztásra kerülő vállalat rövid történetével. 2. A Ceglédi Fémáru és Rézöntő Vállalat rövid története Az államosított kisüzem élete nehezen indult, 1950-es évben a vállalat magva a színesfém öntöde volt, hol a tervet bizony nehezen teljesítették. Az 1951-es felemelt terv, mely 25 'Vokal volt magasabb az előző évinél, megoldhatatlanná lett. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy amikor az 1951-es tervet készítették, nem tudták, hogy színesfémet feldolgozásra nem kapnak, ezért a színesfémre épített tervről más gyártási ágra kellett áttérni. Egyetlen kilogramm nikkel anódot sem kaptak, így a nikkelezést nem vállalhatták. Az eddigi veretgyártáshoz szükséges színesfémek elapadtak, s az öntöde kihasználatlanul állt. Az öntöde leállásával a fémcsiszoló műhely kihasználása is csökkent, mert itt hetenként csak 2—3 napi munka maradt. Ez a leállás a galvanizáló műhely munkáját is a minimumra szűkítette. A vállalat épületei sem segítik a termelés folytonosságát, nem lehet biztosítani a futószalagszerűséget, mivel az" egyes műhelyek nem a gyártás sorrendjében következnek. Ez jellemző volt az örökölt kisüzemekre, s mégis a legdöbbenetesebbak a vállalatvezetői jelentés utolsó sorai: ,,...a műhelyek túl zsúfoltak, bővítés lehetetlen. Az udvaron egy kocsi nem tud megfordulni, annyira szűk... nincs öltöző, nincs mosdó, a dolgozók kedvtelenek...” Amikor Szabó Józsefet — 1951-ben — áthelyezték vállalatvezetőnek a Gépüzem és Vasöntő Vállalathoz, helyette néhány hétig Cseh Ferenc vette át a vezetést, tőle még 1951-ben 24
