Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

az öntöde munkáját nehezítette meg, az ottani dolgozók többsége ment el, természetes, hogy az új dolgozók — minden igyekezet ellenére — nagyobb selejt %-kal dolgoztak. Így az öntöde selejtje a II. negyedévben 10,4 %-ra nőtt. Ez a tény is sürgetővé tette a pénzügyileg jóváhagyott öntödei művezető vagy mérnök sürgős beállítását. Termelési nehézségeket jelentett még az anyagbeszerzés is. Tervszerűtlenül szállították az alkatrészeket, acélöntvényeket, fémcsigafúrókat, még a koksz és kovácsszén is késett sokszor. A vasalók gyártását nehezítette a faanyagok vontatott szállítása. A nehézségek ellenére a termelés fokozatosan emelkedett, s csak a IV. évnegyedben ’ ett némi visszaesés. Ennek a visszaesésnek az a fő oka, hogy a garázsemelők gyártása csökkent, helyette olyan cikkek gyártását kellett bevezetni, melyek termelési értékben csökkenést idéztek elő.33

Az 1953-as párt- és kormányhatározatok nyomán országszerte felélénkült és megerősödött a pártszervezetek tevékenysége. így a ceglédi üzemben is sokat javult a pártszervezet irányító és ellenőrző munkája. Eredményesebben működött a szakszervezet is. Javult a munkaverseny szervezése, már 1954- ben 10 okleveles és 6 jel vény es sztahanovistája van a vállalatnak, ketten a „Kiváló Dolgozó” jelvényt kapták meg.

Összegezve az 1954-es év eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalat az év folyamán komoly fejlődésen ment keresztül. Eredményeit a nehézségek leküzdésével sikerült elérnie, átérezve az új szakasz célkitűzéseinek fontosságát, közszükségleti cikkek gyártására tért át.

Hogy a helyi lakosság szükségleteit közvetlenül a vállalattól szerezze be, a ceglédi tanácsi vállalatok közösen a Rákóczi úton egy üzlethelyiséget nyitottak. A vállalat 1954-ben gyártott termékei az új átállást igazolják.

22