Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)
magkészítő műhelyünk összeomlott... mindkét öntödei helyiségünk bomlással fenyeget... ezekben az épületekben öreg gépeink miatt nincsen nagyobb kapacitásra lehetőségünk../’ Szinte hihetetlen, hogy a látott súlyos hiányosságok mellett — még anyaghiánnyal is küzdve — a vállalat az 1953. I. félévi tervét 100 %-ra befejezte. A Városi Tanács VB ezért a munkáért az öntődéből Kádas Benőt, Obrácz Istvánt, Fülöp Jánost és Pinlácsi Andrást, a lakatosok közül Lénárt Ferencet, Szüle Sándort, ifj. Pataki Pált és Szeker Károlyt külön elismerésben részesítette.31 1953. év jelentős a vállalat történetében. Márciusban az öntödei részleg, májusban a gépműhelyi részleg költözött ki az új, tágas és virágos épületbe. Ez a kiköltözés az utolsó percben történt, mert a régi üzemi épületeket bérbe vevő Nagykőrösi Konzervgyár jelentette, hogy 1954. január 30-án, a volt öntő helyiség tetőzete a ráhullott hó súlya alatt összeomlott. Jelentős az év azért is, mert az új helyen az öntöde az előirányzottnál 41,6 tonnával készített többet. Itt a réginél háromszor nagyobb formázó térben több-kisebb súlyú öntvényt lehetett készíteni, s ezeknek kg-szerinti értéke jóval drágább a nehezebb súlyú öntvényeknél. Így jó ütemben haladt: a mákdaráló alkatrészek öntése, szabóvasalók, kályha alkatrészek, kúttörzsek, dugattyúk, függőlámpa alkatrészek öntése. Ez utóbbiakat a lámpagyár külföldre szállította.32 A nagyszerű fejlődést nem tudta követni a műszaki vezető káderek fejlesztése. A vállalat műszaki vezetése — vezetők hiányában — nehéz gonddal küzdött: az öntődének, gépműhelynek, az autó- és elektrorészlegnek nincs művezetője. Megfelelő szakképzettségű művezetőt nehéz találni. 1954-ben újabb erős gondot okozott a munkaerő hullámzása. Az 1953-as júniusi párt- és kormányprogram megengedte a munkások szabad munkavállalását. Főleg azok léptek ki, akik mezőgazdaságból jöttek. Ez a vándorlás elsősorban 21
