Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

áramot használt. Igényesebb munkát végez, s szipkái utat találnak az osztrák piacra is. Munkáslétszáma 2—3 férfi és 30—40 nő.14

1898-ban alakult Lugossy Ferenc permetező gépgyára. A tulajdonos jómódú ceglédi családból származó cséplőgép tulajdonos, ki maga is megszerezte 1897-ben a kazankovács képesítést. Már 1898-ban megnyitja kisüzemét, hol a ,,Kuruc” szőló- és gyümölcsfa permetezőgépeket gyártja. A gép előnye az volt, hogy levegő nyomással kézi pumpálás nélkül is szórt 5—10 méterre. Ügynökei beutazták az országot, mivel 5 évi jótállással árusította a permetezőt, volt olyan év, hogy 4—5000 darabot is készítettek. Az első világháború alatt hadiüzem lett, rézből gránáthüvelyeket készítettek. 15—20 munkás létszámmal dolgoztak. A 30-as évek közepén megszűnt a tulajdonos halálával. Az első világháború előtt répavágókat, szecskavágókat és morzsológépeket is készített.15

Lájuk, hogy a kiegyezést követő évtizedben Cegléden is van némi kapitalista fejlődés a kézi hajtású gépeket felváltja a gőzgép, s 1910-től a villanyerő. Ha a hazai kapitalista fejlődés századvégi lendületes fejlődésétől el is maradt a város, de az évszázados mezőgazdasági keret falán már repedések, törések támadtak. A ceglédi ipar első fecskéje ismerkedik az országgal, egy-egy rebbenésre még a határon is túl megy. A város földszerető népe életébe új mag kerül. Némelyik nyomtalanul eltűnik, de egynéhány majd a felszabadulás után szökken virágba.

12