Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

Az ÉVIG Villamos Kisgépgyár jogelődeinek rövid története az államosításig 1949. december 28-ig

v világgazdasági helyzet javulása 1934—35-ben Magyarországon is éreztette hatását. A mezőgazdasági cikkek áremelkedésének következtében a fogyasztók vásárlóképessége nőtt, s így a foglalkoztatottság kielégítő lett. A kezdődő megmozdulás Cegléden is serkentőleg hatott, sorra alakultak a kisüzemek.

Kicsit ugorjunk vissza a múlt századba... Újpesten még 1875- ben megalakult a Martinovics József lószerszámveretek gyára.

A gyár állami kedvezménnyel indult, s a hazai piacon túl Ausztriába és Szerbiába szállította áruit. Fiai Martinovics József és Lajos tovább fejlesztették a gyárat, a lószerszámveretek mellett rézöntőjükben rézmozsarakat, rézkilincseket és különféle réz használati tárgyakat készítettek. Az első világháború utáni gazdasági fellendülés idején új üzemrészeket építettek, s a munkások létszáma 180—200 fő között mozgott. 1930—1932-es gazdasági válság idején a gyár teljesen tönkrement, a két testvér szétvált. Lajos ottmaradt Újpesten, József pedig Ceglédre jött.

Meghívta Hirsch Lajos gazdag ceglédi bőrkereskedő, ki eddig az újpesti Martinovics gyár lószerszámvereteit árulta. A két üzletember társult, Hirsch Lajos adta a tőkét, Martinovics József — miután néhány kiváló szakmunkást hozott magával — az alakuló kisüzem termelését vezette. Először a mai Béke téren

13