G. Sin Edit: Falu Tamás (1881 - 1977) - Pest megyei Téka 1. (Szentendre, 1981)

Bevezetés

BEVEZETÉS

Halkszavú, érzékeny, finomlelkű költő születésének centenáriumát ünnepelik 1981 novemberében a magyar irodalom barátai, olvasói, szakemberei.

Pest megye, a szűkebb pátria jelen kiadvánnyal tiszteleg emlékének.

Nehéz és felelősségteljes feladat a szerényen háttérbe húzódó Falu Tamás életművéről méltó és csak megközelítően is pontos, teljes képet adnunk, ő maga soha nem törekedett az irodalom élvonalába, nem pályázott hivatalos babérokra sem, talán ez az egyik oka, hogy életében oly méltatlanul kevés elismerésben részesült, hogy még nagy összefoglaló irodalomtörténeti kiadványainkból is hiányzik a neve.

„Vannak költők, akik maguknak írnak, s csak másodlagosan gondolnak a közzétételre és vannak, akik mindjárt az olvasó számára írják verseiket. Az előbbiek az igazak, a mélyek, a mindig velünk járók.” — írta önvallomásában Arany Jánosról. (Közli: Új könyvek könyve, Bp. 1937.) S ez az igaz mélység Falu Tamásnak is sajátja.

Nehéz megközelíteni ezt a zártságában, finom pasztell színeiben annyira egyéni költői-írói életművet, amelynek végtelenül könnyű megérteni és átérezni a lényegét, de végtelenül nehéz visszaadni, visszatükrözni, elemezni ezt a lényeget. Ő maga nem volt híve a lényegretörő, koncentrált méltatásoknak. „Ki látja a három-négy, vagy ötven sorból az illető arcát, arcának ráncait, lelkének villódzását, cipőjét, melyen kopott volt a gumisarok és nadrágját, amely kilátszott télikabátja alól. Ki látja az embert?” — vélekedett a lexikonról Járásbíróék című regényében. Nem szerette az életrajzra és az életműre vonatkozó adatszerű közléseket sem. Az adatokat olyan merev, rideg cövekeknek tekintette, amilyeneket a mérnökök használnak a földméréskor. S a mérnök cölöpéi, számai semmit sem mondanak, üres vázak csupán, de „... a fű, virág, napfény, felhő, lány asszony, koporsó és forrás alattuk és felettük van láthatatlanul.” (Nyolcvanas évek)

Akkor vállalhatjuk tehát csak kegyeletsértés nélkül Falu Tamás bemutatását, ha a mérnöki cölöpök mögött meg tudjuk mutatni a füvet, a virágot, a napfényt, a felhőt — s mindazt, ami az életművet teljessé teszi.

Megnehezíti munkánkat, egyben megnöveli felelősségünket, hogy Falu Tamásról mindeddig nem jelent meg egész életművét feltáró, elemző, összefoglaló értékelés. Elsődleges forrásul megjelent verseskötetei és regényei szolgáltak. Nagy segítséget jelentett a teljesebb, reálisabb Falu Tamás kép felvázolásához a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött értékes kéziratanyagnak, a költő kiterjedt levelezésének, személyi iratainak, fénykép- és egyéb dokumentumhagyatékának a tanulmányozása, valamint ócsai otthonának, könyvtárának, személyes tárgyainak — az ócsai Falu Tamás Emlékkönyvtár anyagának — a megismerése.

11