Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

<y Kaloosa: Tömöri Pál szobra.

E szerint a többi megyétől eltérőleg — ezután is a király, vagy helyettese, a nádor, Pest és Pilis vármegye főispánja. Alispánja ekkor még nincs és szolgabíráit a megye választja.

Az erélytelen Ulászló alatt az ország teljesen lerongyolódott. Az elégedetlen köznemesség élén Szapolyai János állott.

Az 1505. év október 13.-án a Rákosmezején tartott országgyűlés kimondotta, hogy az idegen uralkodók a ,,szittyá‘ nép erkölcseit és szokásait nem tanulják meg, ezért, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, többet idegenből származó királyt nem választanak. A rákosi határozat azonban igen hamar idejét múlta, mert trónörökös született, akit II. Lajos néven 1518-ban, még apja életében megkoronáztak.

Az ország hangulata nyomott, helyzete nyomorúságos volt, amikor Bakócz Tamás esztergomi érsek, a pápai szék komoly jelöltje, keresztes hadat gyűjtött a török ellen.

60