Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

Felesége, a becsvágyó nápolyi Gertrud idegenekkel töltötte meg udvarát, ami a magyar urak közt méltán keltett elkeseredést. Bánk nádor vezetése alatt összeesküvést szőttek, az idegeneket halomra ölték és a vérengzésnek maga a királyné is áldozatul esett. A pilisi cisztercita monostorba temették.

II. Endre 1222-ben az elégedetlenkedő nemesség követelésére kiadta az Aranybullát, mely alkotmányunk egyik alapköve lett.

Szomorú emlékű uralkodása alatt a zsidóság száma megnövekedett. A pénzügyigazgatást kezükre játszották és rövidesen a király és tanácsosai védelme alatt minden téren hallatlan befolyásra tettek szert.

Ez is mutatja, hogy míg kiváló és nagy királyaink a zsidókkal szemben felléptek, ellenük szigorú törvényeket hoztak, addig gyönge vagy szerencsétlen uralkodóink alatt a zsidóság megerősödött és befolyáshoz jutott.

Endre után fia, IV. Béla következett.

Uralkodásához fűződik a magyar nemzet életének első nagy, országos csapása, a tatárjárás.

A keletről hazánkba beözönlő tatárok 1241-ben már egészen Vácig portyáztak. Fekete vasárnap elfoglalták a várost, a székesegyházat és a püspöki lakot felgyújtották, a lakosságot, asszonyokkal és gyermekekkel együtt legyilkolták.

iX Katocxo: Székesegyházi ásatások. Asztrik érsek ( ? ) kelyhe és pásztor bot. ja.

34