Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
a romladozó falakat elbontotta, házait ebből építette fel, és az értékes faragott kőtömböket jó pénzért messze földön eladta. A templomnak így egykor gazdag szobordíszéből, faragott ékítményeiből vajmi kevés maradt meg, szerencsére azonban néhány pillérkötegnek gazdagon faragott fejezete elárulja az egykori pompát. 35. Az oklevél a pilismegyei hatóságok ítéletlevele, amelyben Iván alispán, Kalászi Lukács és Nyéki nevű szolgabírák a Téténymálon levő szőlő tulajdonjoga miatt keletkezett perben ítélkeznek. Az oklevél eredetije a m. kir. Országos Levéltárban. 38. Ez az oklevél Pest vármegye ősi kiváltságait erősíti meg. Az ország rendjei az 1446. évi június 20.-án Pesten tartott országgyűlésen adták ki Pest vármegye számára. Az oklevélből látjuk, hogy Pest vármegyének ispánja nem volt s amikor a nádor, az eddigi szokástól eltérően, a nemességet eddigi bíráitól elvonni akarja és a megye élére ispánt akar állítani, az országgyűlés Pest vármegye panaszára megerősíti a vármegyét eddigi kiváltságos jogaiban és megtiltja, hogy a nádor vagy bárki más Pest vármegye nemeseit és birtokosait ősi joguktól megfossza. Az oklevél eredetijét a m. kir. Országos Levéltár őrzi. 55. A vármegye az 1673. évi június 16.-án Fülek várában tartott ítélőszéken törvény ült nemes Néki Gábor felett, akit különböző vétségek miatt állítottak a vármegye bírái elé. Többek közt a „törökösség“ bűnével is vádolták. Eszerint levelet írt a szegedi végházban lakó Darabos nevű török agának, hogy anyósát vettesse a Tiszába. Ismét a budai török vezértől levelet kért, hogy egy árvát javaiból kiforgathasson. Minthogy az ország törvényei a törökkel való bárminő cimboráskodást is tilalmaztak, a ,,törökösség“ bűnébe esett Néki Gáborra bírái halálos ítéletet kértek. 1675. évi közgyűlési jegyzőkönyvnek ez a közölt 128. lapja ennek a pernek egyik részletéről szól. A jegyzőkönyv a vármegye levéltárában. 56. Ez az oklevél érdekes képet nyújt a török hódoltságbeli Pest vármegye állapotáról. Bár a vármegye területe török birtok, mégis a vármegyének azon a területen tisztviselői vannak. Ilyenek voltak a Dunapatajon, Soltmegyében lakó Veszprémi György esküdt és Csornai György szintén esküdt, akik a vármegyének Füleken székelő alispánja, Ráday András rendeletére tanukat hallgatnak ki és a tanúvallomásokról szóló iratot beküldik Fülekre a vármegyének. Ez az oklevél élénk bizonyítéka annak, hogy az 1545-ös években a területétől megfosztott vármegye még egy század múltán is gyakorolja jogait a török birtokban levő területen. Eredetijét a vármegye levéltára őrzi. 57. A bujdosásban élt vármegye fennmaradt legrégibb jegyzőkönyvének iegelső lapja, amely a vármegyének Fülek várában 1638 április 14.-én tartott közgyűlésében tett intézkedéseiről szól. Ezek: a porták szerinti adó kivetése, peres ügyekben hozott határozatok, nemesi bizonyság levelekről szóló döntések. Eredetije a vármegye levéltárában. 58. Kiskunhalas levéltára őrzi ennek a török oklevélnek az eredetijét több más török oklevéllel együtt. Az oklevelet a budai basa 1638. évben adta ki Halas városa részére. A török hódoltság idején Halas városa köteles volt több délvidéki vár fenntartásához munkásokat szolgáltatni, s ennek ellenében mentes volt a Dunán jövő-menő török császári hajók vontatásától. Halas váro162
