Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

97. Kiskunfélegyháza: Kiskun kerületi kapitány székháza. Ma kiskun múzeum es járási főszolgabírói székház.

A tudásban és a gazdasági megalapozottságban látta az ország jövőjének biztosítását (117, 118).

Elgondolásai azonban megbuktak az udvar ellenállásán. A király 1811-től kezdve mindinkább elhidegül a nemzettől, pörbe fogatja Wesselényit, a szólásszabadság legdurvább megsértésével eltiltja Kossuthot a Törvényhatósági Tudósítások kiadásától, majd mikor ezt a vármegyék támogatásával tovább folytatja, börtönbe veti (119).

Az elfogatási Kossuth ősz apja jelenti be levélben a vármegye közgyűlésének (120). A vármegye tiltakozott Kossuth elfogatása és a Törvényhatósági Tudósítások betiltása miatt és tiltakozásra hívja fel az ország valamennyi vármegyéjét.

Az együttes közbelépés eredményeként Kossuthot' és társait szabadon bocsátották. Kossuth visszatért a vármegyei közgyűlésekre és ekkor történt, hogy midőn a vármegyeháza nagytermében köszönetét mond kiszabadításáért, Széchenyit a „legnagyobb magyar“-nak nevezi.

Ezután Széchenyi és Kossuth útjai mindinkább szétváltak. Kossuth kerül az előtérbe és kezébe veszi az ország politikai irányítását (121).

109