Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

W8. Kiskunfélegyháza: Kerületi kapitányi székház. Udrarrészlet.

Vármegyénk most még inkább a politikai élet központjába kerül. Minden országos kérdésben hallatja szavát, véleményét. Kiküldött bizottságaiban részletesen foglalkozik az országgyűlés tárgyaival s állásfoglalása irányítólag hat.

Vármegyénk vezető szerepe itt is elvitathatatlan volt Az ország többi vármegyéje várta határozatainkat, hogy azokat magáévá tegye.

1844-ben, amikor Széchenyi javaslatot tett a nemesség megadóztatására, vármegyénk követeinek utasításba adta, hogy az országgyűléssel ezt a javaslatot fogadtassák el.

Sőt röviddel rá Rosthy Albert, báró Eötvös József apósa, az 1845. évi megyegyűlésen önként lemondott az őt, mint nemest megillető kiváltságról és felajánlotta, hogy birtokai és javai arányában a házi- és hadiadót önként vállalja.

A szabadság gondolatából fakadt liberálizmus azonban erősebb vagy szervezettebb volt a nemzeti érdekek védelménél.

A zsidókérdés újból előtérbe kerül. Széchenyi ekkor hirdeti, hogy: „az emancipált zsidók paradicsoma lesz Magyarország a hármas halommal, négy folyóval és a kettős kereszttel“. Ekkor válik szállóigévé: „Mi felszabadítjuk a zsidókat, de ki szabadít fel majd minket a zsidók uralma alól.“

110