Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

III. A Nagytemplom

Dr. Szomorú István földmunka, mindennemű kőművesmunka, a bontások, az új falazások elkészíté­se, a díszvakolások, a külső' párkányzatos kövek elhelyezése, faltartó és szerkeze­ti vasak és kulcsok beillesztése, ablakok beállítása, régiek eltávolítása, s a falnyí­lások befalazása, a kőfaragó munkák, a tornyok megmagosítása, a toronykupolák falréseinek felhúzása, az ácsmunkák, a toronykupolák és a nagykupola tetőszer­kezetének elkészítése, a bádogos munkák, a tetőfedés, a palafedés, az asztalos, a lakatos és mázoló munkák, valamint a szobrászati szakmába tartozó gipsz és kőfaragványok és díszek elkészítése, és a teljes üvegezés. Tekintettel arra, hogy az építkezési bizottság a templom átépítésével kapcso­latban sok ülést és jelentős elhatározásokat tett, úgy érzem, tagjainak névsorát az utókor számára meg kell említenem; ők a következők voltak: Takács József lelkipásztor, B. Molnár Sámuel főgondnok, Dobos Mihály, Balogh József, Fabianek Vilmos, Váróczi István, Farkas Sándor, Farkas Pál, Szálkái András, B. Molnár Al­bert, Nagy Sámuel, Márta János, Kosik Sámuel. Ezt a vállalati szerződést is ez a bizottság fogadta el, és mondta ki a tervek felett is és a költségtervezet felett is irányadó és döntő véleményét. Miután így a templomtervekre vonatkozóan megegyezés jött létre, sőt a nép­gyűlés is elfogadta, szükséges volt, hogy minél hamarabb meglegyen a felsőbb jóváhagyás is. Erre sem kellett sokáig várakozni. Az esperesi jóváhagyás pár na­pon belül megérkezett. Az 1895 februárjában tartott tanácsülésen a templom­építő bizottság jelentése felolvastatott február 10-ről, mely szerint a főgondnok a templomrajzot a püspök úrhoz felvivén, azon ígéretet nyerte, hogy a templom­rajzot és költségvetést 8 nap alatt megvizsgáltatja, és le fogja küldeni. Továbbá beterjeszti a bizottság a templomépítéshez szükséges pénz beszerzé­sének és kivetésének módozatát, mely szerint az 1892. évi kivetésétől eltérőleg azt javasolja, hogy a templomépítési adó a jelen évvel életbe lépett adózás alap­ján úgy vettessék ki, hogy a 96.437 frt 44 kr. levő kincstári adót vevén alapul, minden egyes adóforint 60%-kal írassék adóul. Ebből, 57.862 frt jönne be, 6.000 személy után. Minden személy 1 frt. adójára ötszörösét, tehát 5 frt-ot számítva 33.000 forint folynék be. Együtt 90.862 forint templomépítési adó vettessék ki, mely - ha 10 % behajthatatlan lenne is - mégis fedezné a templomépítéshez szükséges összes költséget. Ezen indítvány felett az egyháztanácsnak csaknem minden tagja elmondja vé­leményét, mellyel mérlegeltetett az első kivetésnek ma már sokban megválto­zott alapja, s hogy ott egy személyre 7 frt 50 kr., egy házra különbség nélkül annak értékére és jövedelmezőségére 8 frt., és egymáshoz aránytalanságban ál­lott, addig a mostani javaslat szerint a személyre számított adó is könnyebb, a kincstári adó után egyenlő kulccsal kivetendő adó is igazságosabb. Az egyháztanács a minden irányban kiterjedő és a részekbe is beható eszme­csere után a templomépítő bizottságnak azon tervezetét fogadta el egyhangúan, hogy a templomépítési adó úgy vettessék ki, hogy minden egyes egyházi adó alá-92-

Next

/
Thumbnails
Contents