Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István földmunka, mindennemű kőművesmunka, a bontások, az új falazások elkészítése, a díszvakolások, a külső' párkányzatos kövek elhelyezése, faltartó és szerkezeti vasak és kulcsok beillesztése, ablakok beállítása, régiek eltávolítása, s a falnyílások befalazása, a kőfaragó munkák, a tornyok megmagosítása, a toronykupolák falréseinek felhúzása, az ácsmunkák, a toronykupolák és a nagykupola tetőszerkezetének elkészítése, a bádogos munkák, a tetőfedés, a palafedés, az asztalos, a lakatos és mázoló munkák, valamint a szobrászati szakmába tartozó gipsz és kőfaragványok és díszek elkészítése, és a teljes üvegezés. Tekintettel arra, hogy az építkezési bizottság a templom átépítésével kapcsolatban sok ülést és jelentős elhatározásokat tett, úgy érzem, tagjainak névsorát az utókor számára meg kell említenem; ők a következők voltak: Takács József lelkipásztor, B. Molnár Sámuel főgondnok, Dobos Mihály, Balogh József, Fabianek Vilmos, Váróczi István, Farkas Sándor, Farkas Pál, Szálkái András, B. Molnár Albert, Nagy Sámuel, Márta János, Kosik Sámuel. Ezt a vállalati szerződést is ez a bizottság fogadta el, és mondta ki a tervek felett is és a költségtervezet felett is irányadó és döntő véleményét. Miután így a templomtervekre vonatkozóan megegyezés jött létre, sőt a népgyűlés is elfogadta, szükséges volt, hogy minél hamarabb meglegyen a felsőbb jóváhagyás is. Erre sem kellett sokáig várakozni. Az esperesi jóváhagyás pár napon belül megérkezett. Az 1895 februárjában tartott tanácsülésen a templomépítő bizottság jelentése felolvastatott február 10-ről, mely szerint a főgondnok a templomrajzot a püspök úrhoz felvivén, azon ígéretet nyerte, hogy a templomrajzot és költségvetést 8 nap alatt megvizsgáltatja, és le fogja küldeni. Továbbá beterjeszti a bizottság a templomépítéshez szükséges pénz beszerzésének és kivetésének módozatát, mely szerint az 1892. évi kivetésétől eltérőleg azt javasolja, hogy a templomépítési adó a jelen évvel életbe lépett adózás alapján úgy vettessék ki, hogy a 96.437 frt 44 kr. levő kincstári adót vevén alapul, minden egyes adóforint 60%-kal írassék adóul. Ebből, 57.862 frt jönne be, 6.000 személy után. Minden személy 1 frt. adójára ötszörösét, tehát 5 frt-ot számítva 33.000 forint folynék be. Együtt 90.862 forint templomépítési adó vettessék ki, mely - ha 10 % behajthatatlan lenne is - mégis fedezné a templomépítéshez szükséges összes költséget. Ezen indítvány felett az egyháztanácsnak csaknem minden tagja elmondja véleményét, mellyel mérlegeltetett az első kivetésnek ma már sokban megváltozott alapja, s hogy ott egy személyre 7 frt 50 kr., egy házra különbség nélkül annak értékére és jövedelmezőségére 8 frt., és egymáshoz aránytalanságban állott, addig a mostani javaslat szerint a személyre számított adó is könnyebb, a kincstári adó után egyenlő kulccsal kivetendő adó is igazságosabb. Az egyháztanács a minden irányban kiterjedő és a részekbe is beható eszmecsere után a templomépítő bizottságnak azon tervezetét fogadta el egyhangúan, hogy a templomépítési adó úgy vettessék ki, hogy minden egyes egyházi adó alá-92-