Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István 1850- ben lakatos, asztalos, bádogos munkákat adnak vállalatba, és 1850. december 18-án hozzák le Pestről az utolsó ajtót. Egyébként az építés ebben az esztendőben is vesztegelt. 1851- ben az építkezés csigalassúsággal haladt. A templom ablakainak vashálózatát 1851-ben a pesti Kalderoni János szitásmester vállalta el, aki több pesti templomon végzett munkájával, sőt a Nemzeti Múzeum üvegtetejének hálózatát is készítvén, kellő jártasságát eléggé igazolta. Az üvegezési munka nagy részét Körösztösi Károly üveges mester végezte. Ez a munka 1851 karácsonyára készült el. 1852- re kelve a karok építtetése elhatároztatott. 1852. július 25-én tartott gyűlésben határozta el a tanács a három templomkarzat építését, s egyben foglalkozik azzal a problémával is, hogy az építkezést minél hamarább legalább annyira be kellene fejezni, hogy a korhadásnak indult állásfákat a templomból ki lehessen hordatni. Főszl József pesti kőfaragótól megrendelik a végleges befejezéshez szükséges faragott köveket. Ekkor jöttek arra a gondolatra, hogy 10 pengő (nem váltó) forintos értékű részvényeket áruljanak, „majd megfizetjük valamikor” cím alatt. Ezeken a 10 forintos részvényeken gyűjtött Varga Mihály akkori gondnok 2.200 forintot. A karok bár elhibázva, kelleténél magasabbra emelve, nehéz, idomtalan téglafal könyöklőkkel elkészültek 1852 végére. Lépcsőzet helyett azonban csak deszka „hídlásból készült feljárókkal”. A három karzat építési költsége kb. 10.000 forintra rúgott. 1852 augusztusában a karzatok építése már annyira előre haladt, hogy a karokhoz szükséges 39 mázsa vas és mennyezethez kívántató gerendák megvásárlása is aktuálissá vált. A karok építésére gyűjtést is indítottak, s erre a célra a gyűjtők tizedkerületenként házról-házra járva 741 forintot gyűjtöttek össze, de a gyűjtést még tovább folytatták. A vasakat Pestről vásárolták, pesti ácsmester készített költségszámítást, s később vezette is a karok ácsszerkezeti munkálatainak végzését. A karokba mintegy 80 köbméter faanyag van beépítve. Bán Gábor főgondnok indítványára az „egyház terhes szükségességei tekintetéből a harangvonás díját 1 vtforintról 1 pengőforintra” emelte fel a tanács 1852. szeptember 5-én. Az építkezési költségek fedezésére az egyház 6 holdnyi szőlőjének évi termelését is szüret előtt eladták „4 váltóforintért számítva a törkölyös bornak akóját”. Rich Antal vendéglős vásárolta meg. Összesen 264 akó bor termett ebben az évben az egyházi szőlőben. Az ajtókat, mint fentebb említettem, már 1850-ben lehozták Pestről, de azok még 1853-ban sem voltak helyükre beállítva. A pesti asztalos mester 930 forintot követelt az egyháztól, és 1853. július 24-én Ceglédre jött azért, hogy az egyházon ezt a követelést valamiképpen bevasalja. Egyben követelte, hogy az ajtókat állítsák be. A templom 3 főajtaja Gúla János helybeli lakatos által felvasaltatott,- 76 -
