Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

III. A Nagytemplom

Dr. Szomorú István

* * *

Itt prédikált híveinek közel 14 esztendeig Szabó Károly, s ez alatt a 14 esztendő' alatt nem tudta keresztül vinni azt, hogy a templom építésének első időszaka befejeztessék. Minden esztendőnek megvolt a maga előirányzata. Ha nem is volt az előre kidolgozva, de az egyes munkák mégis jöttek sorba egymás után. Rövid összefoglalásban tekintsük át, hogy a rengeteg pénz mire is fordíttatott hát. Vegyük sorba az esztendőket, és egy-egy mondatban foglaljuk össze, hogy milyen munkákkal haladt előbbre a „monumentális” építkezés.

1834. május 29-től a következő esztendő május 29-ig elbontották a régi templom romjait, gyűjtötték a köveket, megásták a fundamentumokat, téglaégetést rendeltek, meszet vásároltak, egyszóval előkészültek az építkezéshez.

1835. május 29. Alapkőletétel, és megindul a falak építésének munkája. Ez a munka 1837. november 23-ig tartott, amikor elhelyezik a templom teljes falmagasságában a bokrétát, és megtartják a bokrétaünnepélyt.

1838 tavaszán a párkányzatokat csinálják meg, s augusztus hónapban már az ácsmunkák is annyira elkészültek, hogy megjelenik munkája végzése céljából a bádogos mester, aki a vaslemezes tetőborítást végezte. Ez az esztendő egyébként igen esős esztendő volt, s ez a munka végzésében sok akadályt okozott. Őszre a tetőfedéssel is elkészültek, s decembertől kezdve már az új templom falai között tartották az istentiszteleteket.

1839-ben és 1840-ben az építkezésre vonatkozóan nevezetes és említésre méltó esemény nincsen. A templomnak ajtajai és ablakai még nincsenek, de ennek a megrendelésére még ekkor gondolni sem lehetett.

1841- ben az anyagi ügyek generális rendezését próbálják megoldani - sikertelenül. A párkányzatokhoz szükséges köveket a pesti kőfaragónál megrendelik.

1842- ben említésre méltó esemény alig történik.

1843- ban a templomépítés mellett egy másik halaszthatatlan munkát is meg kellett csinálni. Nevezetesen a lakhatatlanná vált paplakot kellett cserépfedél alá venni.

1844- ben Hild József elkészíti az ajtók és ablakok rajzát, s azokat Pesten megcsináltatni rendelik általa. Alter és Soter mesterek ebben az ügyben lejönnek Pestről, és az egyháztanáccsal megalkudnak. Megállapodnak abban is, hogy két oldalon a karzatok ablakai nem fából, hanem öntött vasból készülnek.

1845- ben a templomépítés áll - a pénz alig-alig gyűlik a kasszába.

1845- ben „részint a hívek hanyagsága, részint a sok esőzés miatt járhatatlanná vált utak rosszasága miatt az eklézsia számára fuvarozás végett megajánlott só nagyobb része még Szolnokban lévén.... kérvényt intéznek a Helytartótanácshoz, hogy az elmaradott só szállítása engedtessék a téli hónapokra”.

1846- ban említésre méltó módon az építkezés nem folytatódott. Ennek az esztendőnek a jegyzőkönyvében, mégpedig a május 17-éről felvett jegyzőkönyv végén azt olvassuk, hogy a templomépítési munkák pénzhiány miatt megszűntek.- 74 -