Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

III. A Nagytemplom

Dr. Szomorú István

Minél tovább haladt a templomépítés - írja Dobos János visszaemlékezéseiben - annál inkább nőtt a szükség és növekedett a teher. Az önkéntes adakozások elgyérültek és megszűntek, a kivetett angária elfogyott. A templom ugyan tető alatt volt már, de belső berendez és felszerelés, karok és egyebek híján. A százezer forintnyi előirányzat kevés híján elfogyott már a munka felénél.

1841. augusztus 1-jén a tanács a köznépből is behívott több személyt, mert igen fontos két tárgy volt megbeszélendő. Felsorolom a jegyzőkönyv adatai alapján azokat, akik e gyűlésben részt vettek. A névsor ugyanis jellemző a tekintetben is, hogy a családnevekből kiderül az, hogy 100 évvel ezelőtt kik intézték az egyház ügyeit. Szabó Károly lelkipásztor elnöklete alatt tehát a következők voltak jelen:

Reggel Mihály, Geszteli János, Vida István, Kapu Gábor, Farkas Ferenc, Hörömpő János, Emődi Tóth István, Nagy Sándor, Bán Gábor, Csurgai Mihály, Dobos Mihály, Seress József, Farkas Szabó János, Csizmadia Gergely, Nagy Mihály, Cseh Mihály, Csorna István, Szikszai József, Bíró Pál és Negyedi Mihály presbitrek, továbbá Füle Sándor, Füle István, Bogdán Szabó István, Bába András, Füle Miklós, Ócsai Mihály, Izsó István, Deli István, Ócsai András, Banai Pál, Pánczél Pál, Győr Mihály, Pánczél Mihály, Kék Péter, Ungvári János, Farkas Sándor, Orosz Péter, Nyújtó Ferenc, Váróczi János, Váróczi Mihály, Lédeczi István, Farkas Mihály, Szabadi János, Palkó Molnár Mihály, Kernács György, Boros András, Kontra Mihály, Szelei István, Dávid István, Osgyáni Mihály, Boda Ferenc, Zsengellér István, Dezső József, Farkas János, Kónya Pál, Pataki Mihály, Hörömpő Gergely, Boros József, Kék István, József Mihály, Kapu Károly, iíj. Orosz Sámuel, Czikora József, Csizmadia János, Banai Péter, Kiss József, Kökény János, Lugosi András, Zsengellér István, Kemencés Péter, Nyújtó János, Kis-Végh József, Füle Mihály és sok más a köznépből. Ez a gyülekezet elhatározta, hogy a sót vinni nem akarók, vagy nem fizetők kötelességeik teljesítésére erőhatalommal kényszeríttessenek, s maga a nép bízta meg az elöljárókat a szükséges rendelkezések megtételére. Elhatározzák, hogy a templomépítési költségek fele, angária név alatt hasonló célból újra vettessék ki.

E két néphatározat végrehajtására egy állandó bizottság neveztetett ki, tagjai a két gondnokon kívül Reggel Mihály és Cseh István, a közlakosok közül pedig Bába András, Füle Mihály, Zsengellér Mihály. Egy másik bizottság is kineveztetett, mely a fuvarsorba kerülőket maga elé idézze munkára, só, kő, mészhordásra parancsolja. Ennek a bizottságnak tagjai voltak Váróczi István, Geszteli János, Farkas Ferenc.

Röviddel ezután tárgyalták azt is, hogy a templom építéséhez szükséges kisebb méretű kövek Pestről való hazaszállítása a tizedenként sorba kerülő lakosokra vettessék ki. Felakadás esetén a bíróság segítségét is igénybe veheti az elöljáróság.

Alig telt el fél esztendő, bebizonyosodott, hogy a fél angária a költségek fedezé-66-