Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE „mellyel mint egy a Pandora szelencéjét nyitotta meg, s ebből a bajok özöne zúdult 6 reá is és egyházára is, mert ez a momentális templom olyan mérhetetlen anyagi erőfeszítést követelt a ceglédi gyülekezettől, hogy az a teherhordozásban annyira elfáradt, hogy Dobos János emlékirataiban a legkeserűbb szavakkal fakadt ki amiatt, hogy a lelkész iránti szeretetet az ellenséges agitálok a telkekből kiölik, s a templomépítési pazarlások” a lelkekben a legteljesebb demoralizáló hatást váltottak ki egyház és lelkész iránt egyaránt. * * * A vállalati szerződés megkötése után 3 nappal már az alapokat is elhelyezték. A templomégést követő esztendőnek ugyanazon napján, vagy 1835. május 29-én délelőtt 10-11 óra között „vagyis amelyben történt volt templomának leégése, hogy így az építés elkezdése annyival nevezetesebb legyen, és a buzgóság a hívekben az által is élesztessék, amely nap és órában ez előtt esztendővel borzadva nézte kedvelt templomát égni a rettegő gyülekezet, esztendő múltával ugyanazon a napon és ugyanazon órában vidám orcával letéteni látta a számára építendő új templomnak első és így többi köveit. Miután az istentiszteletre rendelt helyen (az iskola udvaron épített deszkaépületben) elvégezte volna ezen gyászos nap emlékezetére tartott, és ezután is mindenkor tartandó penitenciális imádságát: könnyes szemekkel közelített az új templomnak megásott fundamentuma felé az egész gyülekezet, melybe a lelkipásztor az elöljárókkal lemenvén rövid beszéd után a szent háromság Isten nevében az első követ letette. Az ekképpen letett szegeletkő felett kecsegtető remények között megállapodott nép szíve könnyebbülése és minden nagyjai és főemberei iránt háládatossága zálogául, akinek ti. védelmük és vezérletük alatt ez idő szerint is vallásbeli szép szabadságával, és háromszori igen élénk »éljen« kiáltással tette hódolatát.” Ezek után az alapkőben elhelyezték nánási Szabó Károlynak: „Emlék-kő, vagy: Vázlata a ceglédi helv. hitv. egyház régibb s újabb történeteinek” c. történelmi tanulmányát, mely tartalmazta - mint címe is jelezte - az egyházközség históriájának első összefoglalását, és tartalmazta az új templom építésének megkezdésére vonatkozó adatokat. Ez az alkalmi munka később megjelent nyomtatásban is, mégpedig a „Protestáns egyházi és iskolai lap” 1845. évi december 14-én és 21-én megjelent számaiban. * * * A templomtervekről folyó tanácskozások közepette megindultak a tervezgetések a tekintetben is, hogy a szükséges anyagokat, nevezetesen a sok téglát, az igen nagy mennyiségű meszet és terméskövet honnan és hogyan termelik elő? Abban az időben, amidőn a szállítási eszközök között úgyszólván csak a szekerek jöttek számításba, a messzi földről szállítandó anyagok fuvarozása nagy gondot és nehézséget okozott az eklézsiának, mert hiszen Hild József előzetes számításai szerint a templomépítéshez 1.461 kubik-öl kőre, 483.000 téglára és 2.248 mérő mészre volt szükség. Ezen kívül az állványozáshoz a szálfák hatalmas- 57 -
