Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
I. Az ősi templom
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE bántódás nélkül. Hanem mikor az a kerítés ajtaján ki akart menni, Ecser István szolgája, nevéről Erős György az ajtón kitaszította, más adat szerint végig vágott rajta. Ez a bántalmazás lett azután a protestánsok ellen a „causa belli”. A katolikusok ugyanis, ahogy Takács József a református egyház történetírója megjegyzi, a „szúnyogot elefánttá növesztették”. Ahogy az egykorú krónikás írja, „ebből a pápisták felette igen nagyot hoztanak ki ellenünk, hogy a mieink annyira megkínzották, hogy élet és halál között maradott”. Az esetről azonnal jelentés ment a Clarisszákhoz. A Clarisszák ügyvédjük útján jelentették az esetet a Helytartótanácshoz, a Helytartótanács pedig a királynőnek, Mária Teréziának. Az eseményeket Takács így adja elő: „A consiliumtól azonnal elrendeltetett ez ügyben az inquisitio, s egyszersmind a megyéhez leirat intéztetett”. Ez a leirat így szól: „Illustrissimi etc. Mellékelt másolatból bőven megértették uraságtok, hogy a közelebb múlt húsvéti ünnepek alkalmával a Cegléd városban lakó reformátusok zendülésben törtek ki és a római katolikus iskolamestert súlyos testsértésekkel illették. És minthogy nevezett városnak az a reformátusok által most gonoszra használt temploma eredetileg minden kétséget kizáróan katolikus volt: annál fogva ismerjük kötelességüknek uraságtok, hogy be nem várva a köz-, vagy negyedes gyűlés idejét, az alispán személyes vezetése mellett körülményes vizsgálatot tegyenek egyfelől az említett zavargás és ütlegelés tárgyában, másfelől pedig egy egyházi férfiú jelenlétében arra nézve, minő a kérdéses templom állapota, alakja, jellege és jellegzetessége? Mely időtájban foglaltatott el az a reformátusok által és vétetett használatba? Mily távolságra van egy másik ugyanazon felekezetbeli helytől? Minő állapotban van ott jelenleg a református egyház, különösen pedig a reformátusok harangjai és egyházi kincsei micsoda forrásból szereztettek? A Helytartótanács mindezekről mielőbb értesítendő. Pozsony, 1752. május 25. gróf Erdődi György, Fábjánkovics György Herlein Ferenc. ” A vármegye a leirat értelmében kiküldött egy bizottságot Ceglédre, mégpedig ide érkezett Huszár István alispán, Kostyán Imre szolgabíró és váci generális vicarius. A deputáció mikor megérkezett, a tiszttartó házánál szállt meg, és Szoboszlai Mihály, Tóth János és Geszteli Pál tanácsbelieket idézte maga elé. A megjelentek előtt felolvasták a gróf Erdődi György, Fábiánkovics György és Herlai Ferenc aláírásával kiadott latin nyelvű iratot, mely a templom eredetére vonatkozó vizsgálatot elrendelte. A megrettent tanácsbeliektől a deputáns személyek a templom kulcsának azonnali átadását is követelték. A három tanácstag nem érezvén magát ilyen döntő jelentőségű ügyben határozatképesnek, engedelmet- 19 -
