Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
I. A földművelés kezdetei
korábbi hajózási, kereskedelmi monopóliumok megváltoztak. Genovai, velencei és pisai hajósok vették át a görögök, a rómaiak, a föníciaiak, a zsidók helyét. A keresztes hadjáratok nemcsak a valóban vallási-ideológiai ellenség földjére irányultak, hanem Délkelet-Ázsiába és Kínába is. A fűszerek, a drága kelmék és selymek igen nagy népszerűségnek örvendtek. 1146-ban Szent Bernát lelkesítő szavaira indult el a II. hadjárat, és 11. Roger seregei elkövették azt a hibát, hogy a bizánci birodalom területén is perzseltek, raboltak, öltek. Az arabok a meglevő kapcsolatok ellenére sem terjesztették a selyemhernyó-tenyésztést Európában. Okai a mai napig sem tisztázottak... Marco Polóék 1254 körül indultak Velencéből Kína felé, mégpedig Örményországon keresztül (23. ábra). Az útvonal arra utal, hogy ez nem volt veszélytelen és kisszerű vállakózás. Rajta kívül útra kelt még Carpini, Corvino, Perouse, Pordenone, Marignolli, Rubruquis és mások, de ezek már nem csupán a selyemért, nem csupán hittérítő céllal hagyták el hazájukat, hanem mert a keresztény Európa szövetségest keresett a mongolokban. Egy évszázaddal később, a Ming-dinasztia idején megváltozott a vezetés szemlélete, elzárkóztak a külföldiektől, így e remények szertefoszlottak. Az előbb felsorolt térítők, kereskedelmi utazók mégis hatalmas érdemeket szereztek a távoli népek életének, kultúrájának megismertetésében. Olyan különösen izgalmas naplók készültek, mint Marco Polo feljegyzései vagy John Mandeville lovag utazásai a Szentföldre, Indiába és Kínába c. könyv. 23. ábra Marco Polo utazása a Mennyei birodalomban (Boulnois, 1972) 60
