Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)

I. A földművelés kezdetei

tenger szigetein. Nyugaton Tartésszosz a föníciai fémkereskedelem központja lett, s ennek a hatalmát a görögök Gadir alapításával igyekeztek megtörni.

A föníciaiak érdeklődése nem csupán Gibraltáron túlra, hanem Afrika felé is irányult Hirám türoszi király (i. e. 969—936) Ophirba küldte hajóit, ahonnan Salamon megbízásából ásványi anyagokat hozott; a cédrust Libanonból, a drágakövek, fémek egy részét Sinaiból, Egyiptomból szerezte meg. Erről a nevezetes expedícióról megemlékezik a Bibliában a Királyok 1. és a Krónikák 2. könyve is. Az üzletekben előforduló fűszerek alapján a föníciaiak Dél-Arábiával, Dél-Ázsiával és Kelet-Afrikával is kapcsolatban álltak. Kari Mauch német geográfus szerint Ophir Zimbabwéval azonosítható, amit a fáraósírokban talált freskók jelenetei is megerősíteni látszanak.

Az ophiri utazás i. e. 940 körül történhetett. Több mint 300 év múltán a föníciai hajósok II. Necho fáraó szolgálatában hatalmas vállalkozást hajtottak végre: körülhajózták Afrikát (16. ábra). Ennek pontos okát nem ismerjük. Hérodotosz i. e. 450

16. ábra

Afrika körülhajózása II. Necho fáraó uralkodása alatt (Krämer, 1976)

táján sem sok biztosat tudott az utazás célját illetően. Talán a fáraót foglalkoztatta egy a Szuezi-csatornához hasonló hajóút építése, vagy lehetséges, hogy csak információkat kívánt szerezni Afrika méreteiről. A bátor hajósok 25 ezer kilométert utaztak a part menti vizeken. A perzsáknak I. Xerxész szigorú parancsa ellenére sem sikerült megismételni ezt a nagy teljesítményt, expedíciójuk kudarcba fulladt.

A föníciaiak egyik legnagyobb büszkesége Karthágó lett, amely Rómának is sok gondot okozott, mert veszélyeztette a latin impérium hatalmi törekvéseit. Türosz és a

49