Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)

V. Élő ékszerek

kétezer jácintfajtát ismert a világ. A menekült hugenották Berlin környékén ugyancsak virágzó jácinttermesztést fejlesztettek ki. A vélemények megoszlottak a jácintról. Goethe kifejezetten utálta, bár voltak évszázadok, amikor e véleményével nagyon kevesen értettek volna egyet.

Püthagórász könyvet írt a növények gyógyhatásairól, így a csillagvirág drog jelentó'ségét is méltatta. Még a Capitulare is szól a termesztéséről. A tavaszkezdet jelképe. Az ókorban az akantusz mellett a sírokon díszlett.

A tengeri hagymát (Scilla maritima) mérgezések ellen használták. Az ajtófélfán a varázslók távoltartását szolgálta. Ókori szerzők említik, hogy Árkádiában Pán szobrát csillagvirág koszorúval díszítik. Jelenősége a mai dísznövények sorában erősen csökkent.

A szegfű és társai

Élt egyszer régen egy nagyon erős ifjú, aki mindent megtanult, ökölcsapásaival még a hegyeket is szét tudta zúzni, de az eltaposott fűszálat képtelen volt felemelni. A hegyek hátán, felhők szárnyán, csillagok társaságában ért az örökkévalóság kapujába. Kezében aranykulcsot szorongatott, csillag súgta az útvonalat, de a keze remegni kezdett és hátranézett. Emiatt visszaesett a földre. Mire felocsúdott, a kezében egy szép szál kankalin díszlett. Szt. Hildegárd gyógyhatásúnak ismeri a növényt. Ennél fontosabb és ismertebb virág, mivel a kankalin virágzata Szt. Péter kulcsát (az egyházi főhatalom jelképe) formázza, s a virágzási ideje alapján Szt. György virága néven említik. A lovagkorban nagyon kedvelték, ezt a középkori festmények is megerősítik.

Illata miatt a kozmetikai cikkek gyártásában fontos szerepe van a tubarózsának. Régi spanyol feljegyzések említik, hogy az inka Nap-leányok fejükön tubarózsa virágdíszt viseltek. A franciák kedvenc illatszer-alapanyaga, világhírű parfümök komponense.

Amaryllis szépséges szicíliai pásztorleány, akiről Vergilius egyik eklógájában énekelt, a hölgyliliom névadója.

A kontyvirág kisebb foltokban hazánk déli (Mecsek, Villány) részén vadon is él. Plinius fulladozó embereknek ajánlja porát. Ha a leányka cipőjébe kontyvirágot tett, előbb vitték táncba és szebben járta a figurákat.

Nikander már írt a daimátvirágról, ami lehetett tárkony is. E krizantémfaj a dalmát tengerparton tömegesen él, de Perzsiában és a Kaukázus lábainál is megtalálható. A régiek megfigyelték, hogy ahová lehull a virága, ott elpusztulnak a hangyák. Azóta piretrintartalma folytán igen fontos növény lett. Hajdan dísznövény, ma növényvédőszer-alapanyag.

A papirusz sást fonadékok, könyv, csónak, szőttesek és épületanyag készítésére gyűjtötték az ókorban. Dísznövényként is termesztették. Pta-Hotep szakkarai sírjánál a papiruszaratás egyes jelenetei láthatók a freskókon (i. e. 3500). A levelek belét (paliszád sejtek) metszették fel és csirizzel ragasztották össze. A papirusz tövét, valamint a gumóját is fogyasztották. Csak védett helyen fejlődik szépen. Arábiában és Egyiptomban italt készítettek belőle.

Nálunk dísznövény a Colocasia, Kelet-Indiában és az Indiai szigetvilágban zöldségként termesztik, gumóját fogyasztás előtt megsütik vagy főzik, így elveszíti csípős ízét, nem mérgező. A macskagyökér Szt. Magdolna füve néven ismert, tudományos.

313