Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)

V. Élő ékszerek

nevét Balderről kapta, aki Odin fia volt, s a Valeriana a legkedvesebb növénye. A római Aesculap-templom bejáratánál tíz állati és hatvan növényi (gyógyító) anyag között kó'be vésve megtalálható a macskagyökér neve is. Columna nápolyi orvos epilepsziát gyógyított macskagyökérrel. A növény nevét valeriánsav-tartalmáról kapta, amely a macskákat nagyon izgatja, mert a nőstények is valeriánsavat választanak ki a párzás idején. Ha méhkasba dobják füvét, idegen méhek is visznek mézet a kaptárba. A Bécsi fű Pécsi Lukács 1591-ben megjelent könyvében: Valeriana celtica.

Sivatagi dac szunnyad a jerikói rózsában. Hajdan a keleti keresztény szimbolika kedvenc virága, a feltámadás jelképe volt. Víz nélkül hónapokig képes nyugalomban maradni, de ha eső éri, kizöldül és virágot nevel, magot érlel. A francia régész által feltárt Thaisz nevű görög hetéra sírjában a múmia jerikói rózsát szorongatott kezében. [Anatole France regényhőssé avatta (Thais, 1890).] A kopt keresztények húsvétkor jerikói rózsával díszítik az oltárt. Ibn-el-Beitar (1197— 1248) arab orvos keff-Miriam, azaz Mária keze néven említi, az arabok sokfelé még ma is így nevezik. A keresztes háborúk idején került Európába, de manapság már csak az egzotikus fajokat kedvelő kertészek bíbelődnek vele. Számos utazó említi útinaplójában ezt a különös növényfajt (pl. Füssli, Morrison).

Artemisz (Diana) a mezőket és hegyoldalakat megváltoztatta, a füvek helyére szegfűt telepített. Diana türelmetlen vadász hírében állt. Egyszer hiába űzte a kiszemelt vadakat, s egy pásztorfiú akadt útjába, aki szépen játszott sípján. Diána haragjában kinyomta a fiú két szemét, de megbánta, ráadásul nem is tudta azokat visszahelyezni; a szemekből virág sarjadt.

Dianthosz annyit jelent, hogy az istenek virága. Egyes esetekben flos Iovis néven szerepel (Ovidius). A szegfűszeg régóta kedvelt édesfűszer. Pestis elleni gyógyító hatásában hittek, ez a szegfűre is rátapadt. IX. Lajos a tuniszi hadjárat során seregeit megtizedelő járványkor ugyancsak használta.

A reneszánsz kortól rendkívül kedvelt virág a szegfű, számos festményen találkozhatunk pompás változataival. A 30 éves háború súlyos károkat okozott emberéletben és anyagiakban, a legtöbb királyi és főúri (sőt egyetemi) szegfűskert elpusztult a harcok során. A szegfű már az Anjou-korbdn meghonosodott nálunk. Az olasz kertészek népszerűsítették és terjesztették el. Hímzésekben, faragásokban ugyancsak fellelhető a virága. Mindmáig népszerű dísznövényünk, igen sok szín- és alakváltozatát termesztik. Méltán népszerű ma is.

A vörös szegfű a szerelem, a forradalom, az ifjúság jelképe lett a elmúlt évszázadokban, a fehér inkább a tisztaságé, bár nem különült el olyan egyértelműen a két alapszín, mint a rózsa esetében. Idők folyamán hajtatása is sikerült, így meszűnt idényjellege. Úgy maradt divatos növény, hogy szinte egész évben hozzá lehet jutni.

314