Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 mat zsidókra és nem zsidókra, megint elkezdik építeni azt a lépcsősort, amelynek végpontja a tömeges megsemmisítés lenne. 1944-ben alig volt olyan város, község Magyarországon, ahol ne működött volna zsidó hitközség, alig volt olyan helység Magyarországon, ahol ne laktak volna zsidók. 1994-ben alig van olyan város Magyarországon, ahol működik zsidó hitközség, alig van olyan helység, ahol nagyobb számban laknak zsidók. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Ceglédi Polgárok! Az antiszemitizmus sajnos nem kerülte el Ceglédet sem. Mondandóm végén nem kívánok mélyebb történeti fejtetgetésekbe bocsátkozni, de sajnos azt kell mondanom, hogy ennek a gyilkos kórnak a városban voltak hagyományai. Elég csak Verhovay Gyulára utalnom, aki a múlt században az Istóczy Győző nevével fémjelzett antiszemita párthoz csatlakozott. A két világháború között jónéhány szélsőjobboldali szervezet működött a városban, sőt 1939-ben már három nyilas párt is. A kommunizmus éveit kővetően az 1990-es első szabad országgyűlési választások idején volt olyan helyi induló, aki a magyarságot fenyegető zsidó veszedelemről értekezett és aki később ahhoz az emberhez csatlakozott, akinek elhíresült tanulmányát akkori saját pártbeli társa minősítette komplett náci ideológiai alapvetésnek! Tisztelt Ceglédi Polgárok! Kossuth városában egy olyan rendezvényen, amely a holocaustra emlékezik és az antiszemitizmus ellen foglal állást, mi mással is zárhatnám beszédemet, mint Kossuth szavaival, aki a következőket írta Urvári Lajoshoz 1883. augusztus 15-én és amely legyen irányadó a XX. század végén is: „Én ember és ember között faji-, nyelv, vallásfelekezet miatt soha sem tettem, s nem is fogok tenni különbséget, az antisemitikus agitatiot, mint a XIX. század embere szégyenlem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom." Dr. Steiner András (Elhangzott 1994. április 30-án a ceglédi filmszínházban a vidéki zsidóság elhurcolásának 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A beszédet dr. Steiner András mondta el.) 52 Grafika: Kármán Orsolya
