Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)
Visszapillantás Az ember, mióta a világ világ, értelme és érzelemvilága kiteljesülése folytán egyre többre vágyik. Fellobog, amint a felismerés és az alkotás örömét megkóstolja. Ahány ember, annyi sziporka, szikra, annyi láng. Hajtja a vágy, hogy megossza másokkal a kincsét, tehát cselekszik. Ezerarcú ez a cselekvés, — némely névhez kötődik, más a feledés homályából derengő elő. Vagy, szinte elő sem dereng, csak beépülve szolgálja a nagy mindenséget. Az ezerarcú cselekvés egyik formájáról kívánok szólni: a megörökítés kedvelt módjáról, a fényképezésről, amelynek városunkban, Cegléden is több mint kilenc évtizedes múltja van. Teszem ezt, remélem, időben. Száguldó világunk sürget. Sok évtizeddel ezelőtt fényképező elődeink lelkesen emeltek kalapot a technika eme vívmánya előtt. Ahhoz a korhoz hasonlítva most mondhatjuk, hogy a technika azóta tökéletesedett, kiteljesedett. Am, vajon mit mondanak majd az utánunk következők, három, négy, öt évtized múlva? Lapozzuk vissza a fényképezés történetének lapjait. A sötétkamrát, latin nevén camera obscura-t ki találta fel, s mikor, pontosan nem tudni. A szakirodalom több nevet és időpontot említ, helyekre, nevekre, eseményekre hivatkozik. Az Üj Magyar Lexinkonban olvashatjuk, hogy Alhazen arab tudós használta először (965—1039). Fő művét, a Kitab al Manzir — A fény könyve — címűt, optikai tankönyvként használták az 1600-as évek elején. A fényképezés fejlődése, bár lehet, hogy szokatlanul hangzik, nem mechanikai vagy optikai, hanem kémiai kérdés volt. Megoldásával és kibontakoztatásával hivatásos és amatőr kutatók több országban kísérleteztek. Franciaországban például Niepce (Joseph Nicephore 1765—1833) folytatott kémiai kísérleteket 1813- tól, a fény által rajzolt kép rögzítésére. Első, kialakított eljárását heliographie-nek, naprajznak nevezte. Későbbi kísérletei során fedezte fel, hogy a vegyi folyamat lebonyolításához nem szükséges okvetlenül a nap fénye, megteszi azt egy erősebb lámpa fénye is. A heliographie kifejezést így a Photographie váltotta fel. Niepce másfél évtizeden át végzett szorgos kutatást, miközben megtudta, hogy más is foglalkozik a témával, hasonlóképpen. A másik, Daguerre (Louis Jacques Mandé francia festő 1787—1851) volt. Niepce kezdeményezésére társaságot alapítottak, ám a szerződés megkötése után is külön dolgozott a két kutató. Daguerre 1831-4
