Kaczur Pál: Ceglédi fényképezés 1931 - 1981 (Cegléd, 1981)
ben a sok kísérleti anyag közt felismerte az ezüstjodid fényérzékenységét. Hat esztendei kitartó, szívós munka követte a felismerést -s 1837- ben már maradandó képet tudott készíteni. Daguerre sikerét Niepce nem érte meg, mert 1833-ban elhunyt. Halála után Daguerre az örökössel kötött újabb szerződést és az addigi vállalkozást — mostmár a saját nevét véve előtérbe — Daguerre—Niepce elnevezésűre változtatta. A felfedezés daguerrotipia néven került a világon köztudatba, ezáltal mintegy önmagát nevezte meg felfedezőül. Daguerre a találmányt a Francia Tudományos Akadémián 1839. január 7-én jelentette be. Sikere koronája az ünneplés, a népszerűség lett, s gondja volt arra, hogy a már néhai Niepce neve csak épp-hogy említtessék. Az új csodát, bejelentőjével egyetemben Dominique Francois Arago (1786—1853) fizikus és csillagász, a polariszkóp feltalálója, az akadémia titkára vette pártfogásába. A találmány értékét felismerve, az akadémia tagjai, szellemi vezetői felajánlották azt a francia országgyűlésnek megvételre. Az országgyűlés Daguerre és Niepce örököseinek busás évjáradékot szavazott meg, s magát a találmányt közkinccsé téve, megkapta az egész világ. Ám a feltalálói babért nem lehet az utolsó levélig Daguerre koszorújába fonni. Az elismerésből részt kérhet William Henry Fox Talbot (1800—1877) angol természettudós is, aki szintén a fényképészet úttörője. Felfedezése egy időbe esik Daguerre munkásságával. Feltalálta a papír negatívokhoz alkalmas előhívót, másolatokat készített, sokszorosított. Az általa készített nyomatokat talbotypiának, vagy calotypiának — szépnyomatnak — nevezte el. A mai papírfényképnek ez az őse. Első, ilyen képekkel illusztrált művét 1848-ban adta ki. A daguerrotipia nagy, nemzetközi vihart kavart. Franciaországban és a szomszédos német birodalomban is volt, aki elismerte, volt, aki infámis hazugságnak tekintette az állítást, azt, hogy fény segítségével felismerhető és maradandó képet lehet készíteni emberről, tárgyról, környezetről. Am ahhoz, hogy ez a vélemény megváltozzon, nem kellett nagy idő. A németek hamarosan vezető szerepet foglalhattak el a fényérzékeny anyagok és fényképezőgépek gyártásában, jó üzleti érzékkel társítva a kémiát, mechanikát, a gyakorlatot és a tudományt. Franciaországban többen a feltaláló elsőségét vitatták, mivel egy Bayard nevű francia tisztviselő vallotta és igazolta, miszerint ő már 1838-ban 36 képet készített felszerelésével egy párizsi jótékonysági vásáron, s ezeket, mint különlegességeket, árusította. Korabeli hírlap jegyezte meg róla, hogy valószínű, azért maradt el a nevessé lett emberek közül, mert a törtetést, könyöklést nem ismerte. Hallgatag, csendes alkotó volt. A daguerrotipia elnevezést, a személyre utalót, mesterkéltet rövidesen felváltotta a tudományosabb Photographie szó, amelyet először 5
