Gergelyné Baktai Júlia (szerk.): Benedek Péter. Válogatás a festőről szóló irodalomból - Pest megyei múzeumi füzetek 11. (Szentendre, 1979)

Móricz Zsigmond: A földmunkás, mint festőművész

— Én is abból adom. Ezek az én pasztelljeim.

Áll. Nem tetszik neki valami.

Lassan megszólal:

— Ez csere! .. .

Mélyen meg voltam hatva. Ez valami olyan finom disztinkció, hogy meg se tudom magyarázni.

Mikor aztán falusi, elemi iskolai betűkkel beleírta a nevét a könyvébe, azt mondta:

— Le akarom magát festeni. — azt mondja — nagyon jó állású feje van.

Vasárnap lefestett. Fekete plajbásszal. Néztem, míg dolgozott.

Mint egy szőlőmunkás, aki metszőkéssel megy végig a szálakon s minden ágbogat megnéz, mindent letisztogat, ami fölösleges.

Mint egy festőmunkás, akinek csodálatos lelki élete van az egyszerű külső alatt és nemes kultúrlelke. Tele érzéssel, aggodalommal, fájdalommal és bölcsességgel.

S megszólalt előttem a nagy titok, hogy: a tehetség, az nem humbug!

Nem Az Isten adott valamit az embernek: egy kis fényt adott abból, amely őt betölti. Ez a kicsi fény, ha kigyullad, istenné teszi az embert.

Magyarország, 1928. október 28. 5. p.