Gergelyné Baktai Júlia (szerk.): Benedek Péter. Válogatás a festőről szóló irodalomból - Pest megyei múzeumi füzetek 11. (Szentendre, 1979)
Önéletrajz
hogy élete végéig megemlegeti. Szigorúan voltunk nevelve: káromkodni, lopni, hazudni tilos volt. Az öregeket tisztelni kellett. Hol meg az apám mellett dolgozgattam, mint napszámos: maltert kevertem, téglát hordtam, vályogot hordoztam. Mikor nem kellett dolgozni, mindjárt rajzolni kezdtem. Szégyellős voltam, ha a lányokkal találkoztam. Lesütöttem a fejemet, hogy ne kelljen rájuk nézni. Apámba megvót az, hogy tölgyfaleveleket rajzót. Előszedtem a fiókból a noteszét és abba próbálgattam rajzóni a lovakat, teheneket, emberfejeket. Bátyám, az Imre is szerette a lovakat rajzóm, de csak hátulról, mikor potyogtattak. Nem barátkoztam én senkivel, csak a rajzolás vót a szórakozásom Emiatt el is vótam szokva a társaságiul, meg a népközti élettül. Nagyon szigorúan vótunk tartva. Nem engedtek csavarogni. A két ablak közt vót egy kanapépad, az vót az én helyem, ott rajzolgattam. Vót egy ismerősünk, olyan idős vót mint anyám az azt mondta, ha rajzóni látott „no Pétör, már megint képet birbicölsz”. Sokan kérdezték lesz-e értelme, hogy ennyit rajzolok, megfizetik ezt? De nem törődtem vele mint mondanak az ösztön hajtott, a művészeti kórság. A tanító az iskolába az úr-gyerekek szekerét tolta, minket nem szeretett szegény-gyerekeket. Volt egy pár pajtásom a szomszédba. Ezekkel játszottam néha. Ha kezembe került egy kalendárium és megláttam Petőfit, Rákóczit mindjárt szerettem vóna lerajzóni, mert imádtam Petőfit, még ma is le tudnám festeni őket Kossuthot, meg Jókait. Annyira szerettem őket. Móricz Zsigmond, Veres Péter, Szabó Pál, Tersánszky J. Jenő munkáit szeretem még. A piacon meg a vásárba vettem a könyveket az árusoktól. Ha köszöntésért adtak pénzt, könyvet meg papírt vettem rajta. Miket festett? Hát például a Friss Újságban vót egy kép a „Vérengző Huszár” ezt próbáltam megrajzóni. Apám mondta hogy „azt hiszed ez fényképezve van? Ez csak rajz”. Akkor aztán megpróbáltam elképzelés után rajzóni. Első ilyen képem a „Kocsmai mulatság” volt. „Hagymát ültetnek falun”. Voltam három sorozáson, de nem lettem katona. Tovább festegettem. Akácfa tüskével a ház végire a grádics alá tűztem ki 9
