Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
Soroksári-Dunaág mentén, Szeged és Baja környékén, továbbá néhány Duna menti községben. Az országos átlagnak megfelelő szinten állott a kertterület a Duna— Tisza köze É-i felében, a mai Pest megye területén, ami szintén Budapest közelségével, az e területen letelepedő, dolgozni azonban Pestre járó rétegek gyors növekedésével kapcsolatos. Az ekkor kialakult eloszlás máig jellemző maradt, azaz a jellegzetes kerti kultúra Budapest közvetlen környékén, kisebb mértékben a tágabb körzetében, továbbá a nagyobb városok, valamint a nagy felvevőképességű fővárosi piacok elérését megkönnyítő, olcsó víziútként felhasználható Duna mentén alakult ki (19. ábra). A következő — 1935-ig terjedő — negyven esztendő folyamán lényegében nem változott a korábbi kép. A kert összterülete némileg emelkedett (0,9%), a Duna—Tisza közi fejlődés azonban elmaradt az országostól (1,4 %). Amíg jelentős területeken — elsősorban a homokhátságon — még a 0,5%-ot sem érte el, addig a fővárost övező egyes községekben 6—30% között váltakozott a kert aránya. Ugyanígy Szeged város, néhány bácskai, valamint Tápió menti és Duna menti község területén is országos átlagot meghaladó volt a kertterület kiterjedése, s fokozatosan kezdte éreztetni hatását a kecskeméti ill. nagykőrösi konzervgyárak működése (19. ábra). Az ezt követő 20 év során — 1956-ig —országosan 1,7%-ra, Duna—Tisza közi vonatkozásban 1,3%-ra nőtt a kert aránya. A Pest környéki kertövezet továbbra is kiemelkedik magas arányával, de jelentősek a kertterületek Kecskemét és Csongrád környékén is. A hátság területén lassan hódít teret a kert. Amíg a Duna—Tisza közén a kert területi részesedése még országos alatti, addig a főváros körüli zöldövezet az ország legbelterjesebb kertterülete. A kertterület jelenlegi elhelyezkedése igen egyenlőtlen tehát, de világosan kitűnnek a telepítőerők. Elsősorban a városok körül alakultak ki kertövezetek (19. ábra). Ezek közül összehasonlíthatatlanul a legnagyobb méretű a főváros közvetlen és távolabbi környékét magába foglaló zöldövezet. Sokkal kevésbé fejlődött ki Szeged, Kalocsa és Baja kerti öve. Legnagyobb Kecskemétnek és környékének kertterülete, ebben azonban — a városi fogyasztópiac mellett — már egy másik tényező is közrejátszott: a kecskeméti és nagykőrösi konzervgyárak hatása. Ugyanilyen hatást fejt ki a dunakeszi konzervgyár is; ezért olyan magas a környékén — még a Pest környéki övezeten belül is kiemelkedően — a kert 62
