Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

I. fejezet: Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának természeti és társadalmi feltételei

13. TÁBLÁZAT

A vetésterületük alapján rangsorolt legfontosabb növények különböző időszakokban a szántó

százalékában

1874

1935

1955

1957

Növény

%

Növény 1 %

Növény

%

Növény 1 %

1. Rozs

26,5

1. Kukorica

24,51. Kukorica

25,61. Kukorica

29,8

2. Búza-)kétszeres

21,62. Rozs

23,52. Rozs

. 18,82. Rozs

16,9

3. Kukorica

15,83. Búza

20,33. Búza

16,13. Búza

16,8

4. Tavaszi árpa

11,64. Burgonya

6,14. Burgonya

4,24. Burgonya

4,5

5. Zab

11,35. Tavaszi árpa

5,65. Őszi árpa

3,35. Őszi árpa

4,1

6. Burgonya

4,2

6. Takarmány-6. Lucerna

3,36. Lucerna

3,2

répa

2,6

Eddig együtt

91,0Eddig együtt

82,6Eddig együtt

71,3Eddig együtt

75,3

7. Köles

L17. Zab

2,67. Napraforgó

3,07. Takarmányrépa

2,6

8. Lucerna

0,88. Őszi árpa

1,88. Takarmány-8. Takarmányrépa2,5

árpa

2,4

9. Kender

0,79. Lucerna

1,89. Tavaszi árpa

2,19. Zab

1,8

10. Dohány

0,610. Zabos

10. Zab

1,310. Csalamádé

1,2

bükköny

1,2

11. Takarmány-11. Csalamádé

1,011. Cukorrépa

1,211. Napraforgó

1,1

répa

0,4

12. Baltacím

0,412. Vöröshere

0,712. Csalamádé

1Д12. Paradicsom

1,0

Eddig együtt

95,0Eddig együtt

91,7Eddig együtt

83,5Eddig együtt

85,4

13. Cukorrépa

0,213. Muhar

0,513. Paradicsom

1,013. Zabosbükköny

1,0

14. Repce

0,214. Cukorrépa

0,514. Zabos-14. Muhar

0,9

bükköny

0,8

15. Őszi árpa

0,215. Baltacím

0,215. Muhar

0,815. Cukorrépa

0.9

16. Borsó

0,116. Borsó

0,216. Borsó

0,716. Fűszerpaprika

0,8

Együttesen

96,2Együttesen

93,1

Együttesen

85,7Együttesen

89,1

85,7, 1957-ben pedig 89,1 %-át. A belterjesedés egyik fokmérője a paradicsom és a fűszerpaprika megjelenése a legnagyobb vetésterületű növények sorában, továbbá az a körülmény is, hogy 1874-ben kettő, 1957-ben pedig már négy szálastakarmány tartozott a legelterjedtebb növények közé, együttes vetésterületük pedig megötszöröződött.

4. A FÖLDMŰVELÉS ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS VISZONYÁNAK ALAKULÁSA

Bár az állatállomány fajok szerinti szerkezete az általunk áttekintett időszak folyamán nagyjából mindvégig azonos maradt, a Duna—Tisza közi állattenyésztés nagy változásokon ment át, elsősorban szerepkörét, valamint irányát illetően.

54