Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
I. fejezet: Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának természeti és társadalmi feltételei
Iából tevődik össze) nagyobb népsűrűségével kiemelkedik a főváros szomszédságában fekvő Csepel-sziget, valamint Kiskőrös, Kecel, délebbre Jánoshalma, Bácsalmás, Csikéria és Kelebia szőlő-, gyümölcstermelő körzete, továbbá a kalocsai fűszerpaprika-övezet, végül Baja város területe. c) A Duna—-Tisza köze lakosságából 1949-ben 49,5%, kereken 676 ezer volt a kereső. Arányuk itt némileg magasabb volt, mint országosan (47,8%), a fiatalabb korosztályok ugyanis a mezőgazdasági munkába viszonylag korán kapcsolódnak be. A kereső népesség 58%-a (392 000 fő) dolgozik a mezőgazdaságban, szemben az országos 48,5%-kal. Ez a körülmény is tájunk mezőgazdasági jellegét hangsúlyozza ki. Az eltartottak nagyobb része, 54,3%-a szintén a mezőgazdaságból élt. A mezőgazdaság munkaerőellátottságának vizsgálatához a termelésben résztvevő dolgozók létszáma csak az egyik kiindulási pont. A mezőgazdasági termelés munkaigényének felméréséhez szükséges a művelésági megoszlás figyelembevétele is. A Duna—Tisza közén az egyes műveléságak munkaerőszükségletét az 5. táblázat tünteti fel.* 5. TÁBLÁZAT Az egyes műveléságak munkaerősziikséglete Munkaigényes műveléságak területe a Duna—Tisza közén kh 1 kh-ra eső évi munkanapszükséglet Évi összes munkanapszükséglet a Duna—Tisza közén A munkaerőszükséglet százalékos megoszlása a Duna— Tisza közén országosan Szántó 1 495 000 16,4 24 518 000 52,7 65,9 Kert . . .. 34 000 103,8 3 529 000 7,6 11,4 Szőlő . . . . 152 000 110,0 16 720 000 36,1 18,3 Rét . . . 170 500 10,0 1 705 000 3,6 4,4 Együtt . . 1 844 200 átlag: 25,1 46 472 000 100,0 100,0 A Duna—Tisza köze mezőgazdaságának munkaidőszükséglete — a sajátos művelésági viszonyoknak megfelelően -— az országostól eltérő. A szántó a munkaerőnek jelentősen kisebb hányadát köti le, hasonlóképpen a kert és a rét, ugyanakkor azonban igen nagy a szőlő munkaidőigénye. A szőlőterület magas arányára vezethető vissza az a tény, hogy a négy munkaigényes műveléság (szántó, kert, szőlő, rét) együttes területe 1—1 kh-jának megműveléséhez — az ugyancsak szőlő- és zöldségtermelő Tolna, valamint Heves kivételével — az országban sehol sem szükséges ilyen sok munkaidő (25,1 nap). Ha a Duna—Tisza köze mezőgazdaságának munkaerőszükségletével szembeállítjuk a mezőgazdaságban dolgozók munkaerőkészletét, feltűnően nagy munkaerőfelesleg mutatkozik. Mivel a négy munkaigényes műveléság, sőt általában a mezőgazdasági termelés valamennyi folyamata a márciustól októberig tartó főmunkaidényben köti le a munkaerőt, elegendő az ebben a nyolc hónapban rendelkezésre álló munkaerőkészletet számbavenni. Havonta 25 — csupán nyolcórás — munkanapot véve számításba, a 46 millió munkanap* MÉSZÁROS István : A mezőgazdasági termelés munkaerőszükséglete (Stat. Szemle, 1952. IV.) e. cikk adatai alapján. 34
