Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
IV. fejezet: Asztalos István: A mezőgazdaság gépesítése
3. A TALAJMÜVELÉS HELYZETE A GÉPÁLLOMÁSOK KÖRZETEIBEN A gépállomások egyik legfontosabb feladata a szántási munkálatok elvégzése. Nagy jelentősége van annak, hogy az őszi mélyszántás kellő időben és minőségben megtörténjen, mert ez nagymértékben hozzájárul a jó talajszerkezet kialakításához. A felső poros réteget befordítva biztosítani lehet a jó vízbefogadó és tároló képességet, ami a Duna—Tisza köze éghajlati adottságai mellett nem elhanyagolható tényező. Különösen fontos a nagyobb mennyiségű csapadék tárolása a kapások számára. A kukorica, burgonya, répa sok nedvességet igényel, de ezt a tavasz, sőt az egész tenyészidőszak csapadékából sem tudja fedezni. A téli csapadékot tehát a legteljesebb mértékben hasznosítani kell, annál is inkább, mert a téli csapadék is csekély. Az éghajlati adottságok erősen befolyásolják a talajmüvelést, ill. egyes munkák elvégzésének határt is szabnak. Ilyen tényező a fagyok beálltának időpontja. Mint ahogy az éghajlat taglalásából már kitűnt, az első fagyos napok október második harmadában már beállnak, leghamarabb a Gödöllői-dombságon, és ugyancsak itt van a kései fagyok legnagyobb gyakorisága is. Ez megrövidíti a szántás idejét, sőt még rövidebbé teszi az a körülmény, hogy a Duna— Tisza köze É-i részén a kapások, főleg a kukorica később érik be, mint a délibb területeken, tehát gyors ütemben kell megoldani az őszi betakarítást és mélyszántást. Ezeket a feladatokat azonban viszonylag magas gépállománnyal is csak úgy lehet elvégezni, hogy a szántók egy része nem kerül őszi szántásra. Ugyanis nem végeznek őszi mélyszántást a meredekebb lejtőkön — védekezés az erózióval szemben — és a homokterületeken (túrái, gödöllői, váchartyáni, monori gépállomás). Kecskemét, Nagykőrös környékén is hamar beköszöntenek az őszi fagyok (okt. 20 körül), kevés a gép is, de a hiányt enyhíti az a körülmény, hogy a nagy kiterjedésű homokterületeken lehetőleg mellőzni kell az őszi mélyszántást. Az őszi fagyok beálltának időpontja legkésőbb Baja környékén következik be, ami lehetővé teszi, hogy a gépek zavartalanul dolgozzanak a hó végéig, nem akadályozza a munkát a talaj átfagyása. Az őszi csapadék mennyisége is hatással van a gépi munkálatokra. Ha sáros az ősz, erősen hantos a szántás. Ezért a meglevő csapadékviszonyok mellett ki kell választani a szántásra a legkedvezőbb időt, amely igen rövid, kb. 12—14 nap az erősen kötött talajoknál és 8—10 nap a szikeseknél. Különösen e két talajféleségnél fontos a talajnedvesség figyelembevétele. Az erősen kötött vályogtalajokból a bajai, csátaljai, abonyi és túrái gépállomás részesedik legnagyobb mértékben. Ez a terület Abony körzetének kivételével viszonylag bőven kap ősszel csapadékot (150—160 mm), gépekkel is jól ellátott terület. Abony körzetének kivételével a lóállomány sűrűsége is kielégítő. A szikesek legnagyobb kiterjedésben a kunszentmiklósi és solti gépállomás körzetében fordulnak elő, de rajtuk kívül a Duna—Tisza köze középső részén még számos gépállomás részesedik kisebb-nagyobb mértékben szikes talajokból. Ezek megművelése még nagyobb gondot okoz, ugyanis ez a terület kevés őszi csapadékot kap — legalább 20 mm-rel kevesebbet, mint az É-i vagy D-i területek —, és megművelésének optimális időszaka rövid. Ehhez járul még az a körülmény, hogy ezen a területen elég kevés a traktor : 1,3 traktoregység jut 1000 kh szántóra. Ezek az állomások csak korlátozottabban képesek jó minőségű őszi mélyszántást végezni. Annál inkább probléma ez, mert közvetlen a vetés előtt végzett mélyszántás nem eredményez jó magágyat. 279
