Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

III. fejezet: Asztalos István: Az állattenyésztés fejlődése és jelenlegi helyzete

58. TÁBLÁZAT A baromfiállomány összetételének alakulása 1935—1957 között (%) Megnevezés Év Tyúk Lúd Kacsa Pulyka összes baromfi A Dunar—Tisza közén ...............1935 77,0 12,5 6,8 3,7 100 1954 90,9 4,3 3,1 1,7 100 1957 90,8 3,8 3,5 1,9 100 Országosan ...................................1935 81,5 10,4 6,4 1,7 100 1954 92,0 4,2 2,8 1,0 100 1957 91,2 3,9 3,8 1,1 100 kent. Legnagyobb a visszaesés a pulykánál (11%), de említésre méltó a lód­nál is (5%). Egészségtelen folyamat a baromfiállomány szerkezetében bekövet­kezett változás (58. táblázat). Amint látható, az összes baromfiból nagymértékben megnőtt a tyúk­félék részesedése országosan is és különösen a Duna—Tisza közén, ugyanakkor erősen megcsökkent a lúd, kisebb mértékben a kacsa és a pulyka. A baromfi­­állomány összetételének ilyen irányú változása területünkön a súlyosabb, mivel a víziszárnyasok és a pulyka tenyésztése itt fejlettebb volt, ma pedig a vízi­szárnyasoknak az összesből kisebb a részesedése, mint országosan. A baromfiállomány túlnyomó többsége, 98,6%-a az egyénileg gazdálko­dók (ide számítva a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságait is) birtoká­ban van. Ez az arány megfelel az országos állapotnak is. A szocialista szektor, ezen belül is főleg a termelőszövetkezetek állománya egészen minimális. Ter­melőszövetkezeteinkben az összes baromfinak mindössze 0,2%-a található meg, és még az 1954-es magasabb létszám sem haladta meg a 2%-ot. A termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének visszaesése az 59. táb­lázat adataiban tükröződik. 59. TÁBLÁZAT A termelőszövetkezetek baromfiállományának alakulása százalékban (alap: 1954 = 100%) Év Tyúk Lúd Kacsa Pulyka összes baromfi 1956 66 105 81 155 73 1957 12 33 29 41 15 Ha az 1954-es állapotot tekintjük kiinduló alapnak, megállapítható, hogy a jelenlegi állomány csak töredéke a három év előttinek. Ezen évek baromfi­­tenyésztésének alakulása azonban azt is megmutatja, hogy a hanyatlás nem­csak az ellenforradalmi események következménye. A termelőszövetkezetek­ben elsősorban a piacra tenyésztették a baromfit, ezek közül is főleg a jövedel­mezőbb ludat és pulykát, melyek száma 1956-ban meghaladta az 1954-es mennyiséget, és ma is a legnagyobb arányban található meg. A termelőszövet-248

Next

/
Thumbnails
Contents