Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
III. fejezet: Asztalos István: Az állattenyésztés fejlődése és jelenlegi helyzete
a termelőszövetkezetek számosállatsűrűsége kedvezőbb, mint országos átlagban, mert nemcsak az állami szektor sűrűségi értékeit haladja meg — az országos állapot ennek fordítottja —, hanem az 1000 kh mezőgazdasági területre számított számosállat is több együttesen, és külön-külön állatfajonként is. A szocialista szektorban azonban a Duna—Tisza közi állatsűrűség együttesen és állatfajonként is az országos állatsűrűsóg alatt marad, de a különbségek nem nagyok. Lényegesebb eltérés tapasztalható az országos és a Duna— Tisza közi egyéni gazdaságok számosállatsűrűségében. Különösen szembetűnő és negatív jelenség, hogy területünkön sokkal kisebb a szarvasmarhasűrűség, elmarad a sertéssűrűség is, viszont a lóállomány sűrűsége magasabb. Mivel az állattenyésztés színvonala, intenzitása ma még az egyéni gazdálkodók tenyésztésének függvénye, ennek alacsonyabb színvonala rányomja bélyegét az egész Duna—Tisza közi állattenyésztésre. Az állattenyésztés színvonalát azonban egyedül a számosállatsűrűség nem határozza meg; befolyásolja ezt többek között az anyaállomány aránya is (51. táblázat). 51. TÁBLÁZAT Az anyaállat részesedése 1957-ben (%) Állami Szocialista Egyéni és Megnevezés Egyéni Termelőszektor szocialista szövetkezet szektor összesen szektor összesen A Duna—-Tisza közén Szarvasmarhából tehén.............................53,3 52,6 42,7 46,6 Lóból kanca................................................37,7 46,6 31,4 40,3 Sertésből koca ...........................................7,2 19,9 8,7 11,2 Juhból anya .............................................51,9 58,1 38,3 48,5 Országosan Szarvasmarhából tehén.............................50,5 50,0 38,8 41,4 Lóból kanca...............................................40,0 48,0 34,1 37,2 Sertésből koca ...........................................7,4 21,0 9,2 11,2 Juhból anya...............................................51,9 50,9 30,7 37,5 Az anyaállomány nagysága egyrészt arra világít rá, hogy milyen jelentősége van a tejtermelésnek (szarvasmarha, juh), másrészt milyenek a lehetőségei az állatállomány továbbszaporításának (51. táblázat). E tekintetben is legfontosabb a tehén arányának vizsgálata, mert a tej- és tejtermék nélkülözhetetlen a mindennapi közélelmezésben. A sűrűséghez hasonlóan a tehén aránya is az egyéni gazdaságokban a legmagasabb. A Duna—Tisza közén meghaladja az országos átlagot (az 51. táblázatban a tehén a vemhes üszővel együtt szerepel). A szarvasmarhatenyésztés elmaradottsága mellett tehát a tejtermelés már kevésbé játszik alárendelt szerepet. Ha a tehénarányt vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy ebben a vonatkozásban a termelőszövetkezetek sokkal inkább felzárkóznak az egyéni gazdaságok mögé, mint a számosállatsűrűség tekintetében. A szocialista szektoron belül azonban az állami szektorban kicsi a tehén aránya. A lótenyésztés mindinkább elveszíti jelentőségét, és ez megmutatkozik a kanca arányában is. Az egyéni gazdaságokban a lóállomány nagyságához viszonyítva kevesebb a kanca, mint a termelőszövetkezetekben, 221
