Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
III. fejezet: Asztalos István: Az állattenyésztés fejlődése és jelenlegi helyzete
A Duna—Tisza közén is, országosan is az állattenyésztésben az egyéni gazdaságok túlsúlya a jellemző. Némi eltérés azonban tapasztalható az összehasonlítás alapján. Területünkön kiemelkedőbb az egyéniek magas részesedése a lóállományból, és a juhállományból is lényegesen többet birtokolnak a kisgazdaságok, mint országos átlagban. A termelőszövetkezetek összehasonlítása alapján kitűnik, hogy nincs lényegesebb eltérés területünk és az országos állapot között, de figyelemre méltó az a körülmény, hogy a szarvasmarhából a termelőszövetkezetek részesedése magasabb, mint országosan. Az állami szektorban a ló- és juhtenyésztés országosan lényegesen magasabb, mint területünkön, ennek csaknem kétszerese. Legszembetűnőbb kétségtelenül az, hogy a juhászat nem korlátozódik annyira az egyéni gazdaságokra, mint az álattenyésztés többi ága. A juhállomány tekintélyes része, országosan valamivel több mint fele, a Duna—Tisza közén több mint egyharmada a szocialista szektor birtokában van. Ez kedvezőtlen jelenség, mert a szocialista szektor eléggé külterjes állattenyésztését mutatja, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szarvasmarhaállományból lényegesen kisebb a részesedése. Mivel az állattenyésztésen belül a szarvasmarhatenyésztés a legfontosabb, ennek alacsony szívonala az állattenyésztés külterjesebb irányú, elmaradottabb voltára utal. Már a szektorális megoszlás arányai is indokolják a szocialista szektor állattenyésztésének gyors fellendítését, és még inkább indokolja ezt az állattenyésztés intenzitásának alacsony színvonala, az 1000 kh mezőgazdasági területre jutó számosállat alacsony száma (50. táblázat). 50. TÁBLÁZAT Az 1000 kh mezőgazdasági területre számított számosállatsűrűség szektorális megoszlása 1957-ben Számosállat Egyéni Termelő Állami Szocialista szektor Egyéni és szocialista szövetkezet szektor összesen szektor összesen A Duna — Tisza közén Szarvasmarha.............................................100 50 47 48 85 Ló..................................................................66 20 18 20 52 Sertés ............................................................49 15 30 25 42 Juh ..............................................................7 15 7 10 7 Összes számosállat.....................................222 100 102 103 186 Országosan Szarvasmarha.............................................171 40 60 53 132 Ló..................................................................56 15 24 21 45 Sertés ............................................................62 14 32 26 50 J uh ..............................................................6 13 12 12 8 Összes számosállat.....................................295 82 128 112 235 A számosállatsűrűség magasan kiemelkedik az egyéni gazdaságokban, országos viszonylatban még jobban, mint a Duna—Tisza közén. A termelőszövetkezetek állatsűrűsége — a juh kivételével — csak fele, harmada az egyéni gazdaságok állatsűrűségének. Az állami szektorban a sertés kivételével még ritkább az állomány, mint a termelőszövetkezetekben. A Duna—Tisza közén 220
